A görög gazdaság kilábalt a mély válságból, a az idén visszatérhet a 2010-es fizetésképtelenség idején mért szintre, a munkanélküliségi ráta a 28 százalékos csúcs kevesebb mint felére csökkent. Az athéni kormánypárt számára azonban az a kérdés, hogy meg tudja-e győzni a szavazókat arról, hogy senkit sem hagynak hátra az új Görögország építésében.
Fotó: AFP
Az új választási rendszer miatt aligha lesz egyértelmű győztese a vasárnapi parlamenti választásnak,
a közvélemény-kutatások szerint azonban a hatalmon lévő konzervatív Új Demokrácia pártja vezet a baloldali Sziriza előtt.
A fiatal választók körében utóbbi a népszerűbb, ez a réteg azonban két nappal a voksolás előtt is igen bizonytalan.
„A fiatal görög generáció nehéz és bizonytalan időszakban nőtt fel, így nem veszik félvállról a dolgokat. Nem arra van szükségük, hogy valaki közöljön velük dolgokat, hanem arra, hogy meggyőzzék őket” – hangsúlyozta a Reutersnek Jórgosz Arápoglu, a Pulse közvélemény-kutatója. A pártok mindenesetre próbálkoznak: a Sziriza az egyetemi felvételi eltörlését, az Új Demokrácia 150 eurós egyszeri támogatást ígért mindenkinek, aki betölti a 18. életévét.
A kedvező gazdasági mutatók ellenére a görögök nem felejtették el az elmúlt másfél évtized nehézségeit, annál is inkább, mivel a többi európaihoz hasonlóan őket is megélhetési válság sújtja, a magas élelmiszer- és energiaárak pedig őket különösen nehezen érinti az átéltek után.
Fotó: Georgia Nikoletou
Bár a görög választás nem kelt akkora nemzetközi figyelmet, mint a törökországi, szakértők szerint a tét itt is nagy, az a kérdés, hogy Görögország el tud-e kerülni egy újabb politikai drámát, és megtartani azt a pályát, amely javította a nemzetközi megítélését, és újra olyan hellyé tette az országot, ahová szívesen jönnek a befektetők.
Egy kívülálló szemszögéből nézve a legfontosabb az lenne, hogy Görögország ne váljon újra válsággóccá. Más szavakkal az, hogy két dolog sikerüljön: az ország normálisan fizesse külső adósságát és fenntartsa a viszonylag robusztus növekedési ütemet
– vélekedett a Bloombergnek Níkosz Véttasz, az athéni Gazdasági és Ipari Kutatások Alapítvány főigazgatója.
Görögországnak tavaly sikerült minden más európai államnál nagyobb mértékben, 88 százalékról 84-re csökkenteni a GDP-arányos államadósságot, bár az így is a legmagasabb az eurózónában. Az ottani államkötvények kockázati prémiuma pedig a németekéhez képest mintegy harmadával csökkent 2022-ben. Az Eurostat becslése szerint a gazdaság az idén eléri a 223 milliárd eurót, vagyis nagyjából a 2010-es szintet. (Egy euró 378,5 forint.)
Az egy főre jutó GDP azonban mindössze 21 200 euró – 29 százalékkal alacsonyabb, mint a hasonló népességű csehországi, miközben a pénzügyi válság előtt annál 37 százalékkal magasabb volt.
Fotó: AFP
Nem meglepő, hogy mindkét rivális nagy párt a pénztárcákkal kampányol. Kiriákosz Micotákisz kormányfő azt ígérte, hogy a következő ciklus alatt havi 780 euróról 950-re emelik a minimálbért, Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője pedig azt, hogy már a hatalomra kerülése utáni első ötven napban 880 euróra. (2010-ben 740 euró volt a görög )
A gazdaság ugyan az előrejelzések szerint 2,3 százalékkal bővül az idén, a munkanélküliségi ráta pedig tíz százalékra csökkent, a 24 év alattiaknak majdnem a negyede állástalan, a harminc évnél fiatalabbak 14 százaléka súlyos anyagi vagy társadalmi nélkülözésben él az Eurostat szerint – mindkét utóbbi adat több mint kétszerese az uniós átlagnak.
Fotó: AFP Stringer
A Reuters által megkérdezett közgazdászok szerint a korábbi években elszenvedett jövedelem-, készség- és termelékenységveszteség kedvezőtlen hatásai a fiatalok egész életét végigkísérik, és a későbbiekben problémákat okozhatnak az államháztartás számára, mivel az elöregedő és csökkenő népesség problémáját súlyosbítja, hogy a válság alatt majdnem félmillió képzett fiatal görög hagyta el az országot.
A demográfiai helyzet miatt a fiatalok csak a szavazók 18 százalékát teszik ki, a pártoknak a korábbi tapasztalatok alapján muszáj megnyerni, de legalábbis nem elidegeníteni őket. Az ország történetének legsúlyosabb vonatkatasztrófája után, amelyben főleg egyetemisták vesztették életüket, több ezer fiatal vonult az utcákra az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tiltakozásai során. 2008-ban pedig egy tinédzser megölése miatt hetekig tartó tiltakozások kezdődtek, amelyekbe végül belebukott a kormány.
