Az elöregedés világszerte súlyos csapást mér az államháztartásokra. A hitelminősítő ügynökségek arra figyelmeztetnek, hogy a kamatok emelkedése súlyosbítja a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások növekedésének hatását. A Moody’s, az S&P és a Fitch is felhívja a figyelmet, hogy a romló demográfiai helyzet már most nyomot hagy az államadósságok besorolásán, átfogó reformok nélkül leminősítési hullám következhet be.
Fotó: AFP
„A múltban a demográfia közép- és hosszú távú probléma volt. Mára megérkezett a jövő, és máris sújtja a szuverén hitelminősítéseket” – mondta a Financial Timesnak Dietmar Hornung, a Moody’s ügyvezető igazgatója. A világ nagy jegybankjai, a Federal Reserve, az Európai Központi Bank, a Bank of England sorra emelték irányadó kamataikat az inflációs hullám elleni küzdelemben, s ezzel az államadósságok kamatterhei is megnövekedtek.
„A demográfia lassan változik, a probléma viszont a nyakunkon van”
– kommentálta a helyzetet Edward Parker, a Fitch elemzési igazgatója. A hitelminősítő a múlt hónapban rontotta Franciaország besorolását, figyelmeztetve, hogy Emmanuel Macron nyugdíjreform-törekvései elakadhatnak.
Az Európai Bizottság előrejelzései szerint az EU-ban a 65 év feletti népesség aránya a jelenlegi 20 százalékról 2050-re 30 százalékra emelkedik, csakúgy, mint az Egyesült Államokban és Japánban. Az S&P számításai szerint a kamatok 1 százalékpontnyi emelkedése 2060-ra 40-60 százalékkal növeli a GDP-arányos államadósságot az Egyesült Királyságban és az USA-ban, Japánban és Olaszországban. Az ügynökség egy év eleji elemzése szerint
a világ legnagyobb gazdaságú országainak nagyjából a fele lesz bóvlikategóriában 2060-ra,
ha nem történnek átfogó változások a nyugdíjrendszerekben. Jelenleg ez az arány 30 százalék körüli. Az elöregedéssel kapcsolatos állami kiadások emelkedése miatt ezekben az országokban átlagosan a 2025-re várható 2,4 százalékos államháztartási hiány 2060-ra 9 százalék fölé emelkedhet.
A GDP-arányos nyugdíjkiadások átlagos jelenlegi szintje 4,5 százalék, ez 2060-ig 9,5 százalékra nőhet
– bár országonként elég nagy eltérések tapasztalhatók. Az egészségügyi kiadások GDP-arányos mediánja 2,7 százalékponttal emelkedik ezen az időtávon.
Az európai országok közül különösen súlyos a helyzet Közép- és Dél-Európában, valamint Németországban – ez utóbbi lakossága globálisan is az egyik leggyorsabb tempóban öregszik. A Moody’s egy elemzése meg is jegyezi, hogy ennek jelei már most is látszanak a német munkaerőpiacon, s átfogó reformok nélkül a következő években a helyzet súlyos romlására lehet számítani.
Pozitív példának hozzák fel azonban Görögországot, ahol az adósságválság során a finanszírozási feltételek között volt a nyugdíjrendszer átalakítása.
Az S&P 81 országra kiterjedő felmérése szerint Görögország az egyetlen, ahol az elöregedéshez kötődő kiadások csökkennek 2060-ig.
Nagyon rossz kilátások állnak az ázsiai országok előtt is: Dél-Korea, Tajvan és Kína már 2050-re a legrosszabb mutatókkal rendelkezhet globálisan.
