Szakad a tőzsde, mélypontját közelíti a líra, kilőttek a kockázati felárak – Erdogan maradását árazza a piac
A második körben dől el a törökországi választás kimenetele, mivel a hatalmon lévő Recep Tajjip Erdogan a voksok közel 50, míg ellenzéki kihívója 45 százalékot ért el a szavazás első fordulójában. A piac pedig nem boldog.
A regnáló elnök lehetséges hatalmon maradásától azt várják a befektetők, hogy a mélyen unortodox gazdaságpolitika is marad úgy, ahogy eddig volt, ez pedig csupa rossz hír a piacok számára:
esnek a részvénypiacok, gyengül a líra, és kilőttek a kockázati felárak – a befektetői bizalom hiánya testesül meg a mutatókban.
A banki részvények és a dollárban denominált kötvények folytatták immár második napja tartó mélyrepülésüket, ahogy a török fizetőeszköz értéke is tovább csökkent a keddi kereskedésben.
Jon Harrison, a TS Lombard fejlődő piaci stratégája a Reuters hírügynökségnek elmondta:
A piacok már azt árazzák, hogy marad Erdogan, és vele együtt marad a külföldi tőke számára gyakorlatilag befektetésre alkalmatlan gazdasági környezet is.
A líra – amely fölött az elemzők szerint az elmúlt időszakban gyakorlatilag teljes mértékben átvette a hatalmat a kormányzat – tovább gyengült, karnyújtásnyi távolságra süllyedve a dollárral szembeni történelmi rekordot jelentő 19,8-es árfolyamszinttől.
A banki részvények tovább folytatták mélyrepülésüket: két nap alatt több mint 20 százalékos kurzuscsökkenést könyveltek el. A Yapi Kredi, az Is Bank és az Akbank részvényei több mint 9 százalékot süllyedtek ma.
Az isztambuli tőzsdeindex, amely hétfőn 6,1 százalékot szakadt, ma 1,97 százalékot tudott erősödni, az elemzők szerint ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok jelentősek, így a korrekció korántsem zárható ki a börze következő napjaiban.
A hosszú lejáratú államkötvények hozama szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a mai nap folyamán a kötvények piacán, a 2045-ös lejáratú államkötvények 2,5 százalékot gyengültek. Az ötéves lejáratú államkötvényekre felvehető csődbiztosítások prémiuma (CDS-felár) 653 bázispontra ugrott, 161 bázispontos növekedést elkönyvelve múlt péntek óta.
„A folyamatos tőkeszabályozás és a hatékony devizabeavatkozások, bár nem fenntarthatók, kisebb volatilitást jelentenek a török eszközárak legrövidebb végén” – fejtette ki Erik Meyersson, az SEB Bank feltörekvő piaci stratégája. A szakember hozzátette:
Ennek ellenére a jelenlegi politikai környezet fenntarthatatlansága a legrövidebb időtávon túl erősen negatív kilátásokkal jár a befektetők számára, és nem zárható ki, hogy a török eszközárak egy éven belül éles korrekciót hajtsanak végre a kormányzat gazdaságpolitikájának irányváltása nélkül.
A török tőzsde három legjobban teljesítő szereplője ma egy bányászati vállalat, a Koza Madencilik, a katonai felszerelésgyártó Otokar és egy vasipari cég, a Kardemir voltak 3–9,97 százalék közti felértékelődéssel.
