Rengeteg érdekes újdonsággal szolgál az ECFR kutatóintézet új felmérése az európaiak külpolitikai elfogultságairól: például, a bolgárok nagyobb barátai Kínának, mint a magyarok, és közel áll a két országhoz a spanyolok véleménye. Az európaiak többsége külpolitikai értelemben inkább Emmanuel Macron francia, mint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök követője: szerintük Kína nem ellenfél, hanem partner – de a németek, a franciák és főleg a svédek ellenségesebbek az átlagnál. Ugyanakkor a túlnyomó többség szerint katonai értelemben függetlenednünk kell az Egyesült Államoktól.
A felmérést áprilisban végezte az tizenegy tagállamában – köztük Magyarországon – a European Council on Foreign Relations (ECFR) páneurópai kül- és biztonságpolitikai kutatóintézet, több mint 16 ezer válaszadó részvételével.
Csípős is, savanyú is a kínai leves, de ehető
Az európai nagypolitikát szaggató külpolitikai vitában – szakadjunk-e le Kínáról – a válaszadók majdnem egyötöde nem formált véleményt, a többiek közt viszont egyértelműen Emmanuel Macron francia elnök véleménye élvez támogatást a Pekinggel szemben sokkal ellenségesebb Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel szemben:
A megkérdezettek 47 százaléka szerint Kína szövetséges, illetve szükséges stratégiai partner, és csak 35 százalék szerint vetélytárs, illetve ellenfél.
Érdekesség, hogy ebben a kérdésben Macron nem „a saját hazájában próféta”, a német Leyen azonban igen.
Franciaországban Kína 41:33 arányban veszít, Németországban pedig 50:35 arányban – az Európai Unió eredeti tengelyországaiban tehát a közvélemény ebben a kérdésben szembefordult a többi országgal, és őnáluk csak Svédországban nagyobb a Peking-ellenesség. A legkisebb a felmérésben szereplő országok közül Bulgáriában és Magyarországon, ahol Kína 66:10, illetve 62:27 arányban nyer, és hozzájuk áll közel Spanyolország a maga 54:31-es eredményével.
A többség még úgy is a Kínával való együttműködés mellett van, hogy a válaszadók mintegy kétharmada valemennyi országban úgy véli, hogy Kína valamiféle partneri viszonyban áll Oroszországgal, amelynek a népszerűsége nagyon erősen megcsappant 2021 óta, és a felmérésben részt vevő valamennyi országban – beleértve hazánkat is – a negatív oldalra került, kivéve Bulgáriát, ahol még mindig jók voltak egy 65:19-es eredményre. A legellenségesebbek a dánok, 8:83-as arányban és a lengyelek 8:78-cal, és hozzájuk vannak közel a svédek.
Eshet légy a tányérba
A felmérés kiderítette azt is, hogy van egy mód, amellyel a kínaiak simán elveszíthetik európai támogatottságukat: arra a kérdésre, hogy ha Kína lőszert és fegyvert szállít Oroszországnak, vessen-e rá ki szankciókat az unió, 26 százalékos tartózkodás mellett 41 százalék válaszolt igennel, és csak 33 százalék nemmel. Ebből az is következik, hogy ha valaki meg szeretné roppantani Kína európai imidzsét, akkor azt úgy teheti, ha azt terjeszti róluk, hogy fegyverrel látják el Moszkvát.
A legéhesebbek a szankciókra egy ilyen esetben az északiak, ugyanakkor érdekes, hogy
a korábban említettek szerint nem éppen Peking-barát németek közt többen elleneznék, mint támogatnák a büntetőintézkedéseket,
amelyek ellenzési aránya a következő sorrendben növekszik a bevont országok közt: Magyarország, Ausztria, Olaszország, Bulgária.
Van azért egyéb bibije is az európaiak relatív Kína-barátságának a felmérés eredményei szerint. Általában az együttműködést többen pártolják, mint nem,
de a válaszadók úgy gondolhatták, hogy csak abban az esetben, ha Európa az izmosabb partner.
Ez abból látszik, hogy amikor feltették a kérdést: konkrétan támogatná-e a kínaiak jelenlétét Európában, a többség egytől egyig inkább elutasító volt a következő terepeket illetően, sorrend szerint növekvő mértékben: infrastruktúra-építés, mint hidak, kikötők; futballcsapat megvásárlása; technológiai cég megvásárlása; újság megvásárlása; tulajdonszerzés az infrastruktúrában (hidak, kikötők).
Nem kell az amerikai gyámkodás
Miközben az európaiak többsége nem lőné ki a kínai kapcsolatot, a felmérés érdekes eredménye, hogy kilenc ország válaszadóinak 74 százaléka szerint Európa nem támaszkodhat örökké az Egyesült Államokra, és fejlesztenie kellene saját védelmi kapacitásait. Ez 8 százalékpontos növekedés egy 2020 novemberében végzett felmérés eredményéhez képest. Eközben 11-ről 8 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint emiatt nem kell aggódnia Európának, mert az USA mindig meg fogja védeni.
Ismeretes: az Egyesült Államok növekvő mértékben számít európai szövetségeseire, még az is felmerült, hogy a NATO-nak a kínai katonai erősödés ellensúlyozására meg kellene nyitnia első irodáját Ázsiában, Tokióban.
Úgy értelmezni a felmérés eredményeit nem lehet, hogy az európai közvélemény a korábbi észak-atlanti barátságtól elfordulóban van, Kína irányába.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent az USA Európának, a válaszadók 75 százaléka válaszolt úgy, hogy szövetséges, illetve szükséges partner, és csak 11 százalék szerint rivális, illetve ellenfél. A legkisebb a támogatottság Bulgáriában, de még itt is 53 százalék, miközben a negatív választ adók aránya 21 százalék. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőny közepe.
