Nemzetközi gazdaság

Az orosz–ukrán háború 509. napja – friss hírek

Ukrajna a függetlenségi nyilatkozatának 33. évfordulójára emlékezik. A harcok is folytatódnak, a Kercsi hidat felrobbantották.

Európa biztonsága Ukrajna szuverenitásával kezdődik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abból az alkalomból, hogy az ország 33 évvel ezelőtt fogadta el a szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.

Arrivals at NATO summit in Vilniusepa10740836 Ukrainian President Volodymyr Zelensky arrives for a second day of the NATO  summit in Vilnius, Lithuania, 12 July 2023. The North Atlantic Treaty Organization (NATO) Summit takes place in Vilnius on 11 and 12 July 2023 with the alliance's leaders expected to adopt new defense plans.  EPA/TOMS KALNINS
Fotó: MTI / EPA

Országunk soha nem fogja feladni a szuverenitást. Ez már mindenki számára egyértelmű a világon

– hangsúlyozta az államfő videóüzenetében, amelyet vasárnap este sugároztak Kijevben. Zelenszkij beszédében köszönetet mondott az ország védelméért harcoló katonáknak.

Az ukrán parlament 1990. július 16-án fogadta el az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó ország függetlenségéről szóló nyilatkozatot.

Függetlenségét Ukrajna egy évvel később, a Szovjetunió felbomlásának időszakában, 1991-ben kiáltotta ki.

A dokumentum szerint Ukrajnának saját hadsereggel és saját nemzeti bankkal kell rendelkeznie, de el nem kötelezettnek kell lennie, és nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel. Zelenszkij beszédében azt is mondta, hogy Ukrajna ki fog állni a szabadságáért, függetlenül Oroszország terrorjától. Az ukrán elnök kiemelte, hogy Ukrajnát a szabadság és a demokrácia példaképének és úttörőjének tekintik Európában.

Ukrajna fogja biztosítani a valódi szabadságot és biztonságot az orosz terrorral szemben egész Európában. Kontinensünk biztonsága Ukrajna szuverenitásával és erejével kezdődik

– zárta beszédét Volodimir Zelenszkij.

 

20:14

Vádat emeltek Janukovics ellen

Bíróság elé került a vádemelés Viktor Janukovics régebben menesztett ukrán elnök és Volodimir Bogatir volt igazságügyi miniszterhelyettes ellen jogellenes hatalomátvétel miatt – hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR).

A DBR munkatársai tavaly júliusban fejezték be az előzetes nyomozást a büntetőeljárásban. A védelem az előzetes vizsgálat anyagaiba betekintést kapott.

A vizsgálat során megállapították, hogy 2010. szeptember–októberében Janukovics és Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese alkotmányellenesen visszaállította Ukrajna egy korábbi, 1996-os alkotmányát, ami az államfő hatalmának jogosulatlan megnövekedéséhez vezetett. Az eredeti alkotmány 1996. június 28-án lépett életbe, öt évvel az ország függetlenné válása után. Az alaptörvényt azóta többször módosították.

20:12

Kamatot emelhet az orosz jegybank

Az orosz jegybank a pénteki ülésén 50 bázisponttal emeli majd meg az alapkamatot, megtörve ezzel a több mint egy éve tartó monetáris politikai enyhítést – derült ki a Reuters hírügynökség 21 szakértő bevonásával készült felmérésének elemzői konszenzusából.

A Reuters által megkérdezett szakértők közül 16-an a jelenlegi 7,5 százalékos alapkamat 50 bázisponttal, 8 százalékra történő emelése mellett tették le voksukat, hárman ennél visszafogottabb, 25 bázispontos, míg ketten egy ezt meghaladó, 100 bázispontos emelést tartottak a legvalószínűbbnek.

Mihail Vasziljev, a Sovcombank vezető elemzője szerint a jegybankárok számára már nem az a kérdés, hogy emeljenek-e az irányadó kamaton, hanem sokkal inkább az, mennyivel emeljék meg. A szakértő az 50 bázispontos emelés szükségessége mögött a rubel elmúlt 12 hónap alatt elkönyvelt vesszőfutását látja.

20:10

Naivitást tükröznek az ukrán közvélemény-kutatások

Háború, halál, társadalmi-gazdasági problémák, hétköznapi megélhetési gondok – Ukrajna népe többszörös nyomás alatt áll. Hogyan vélekednek saját vállalkozói szférájukról, gazdasági helyzetükről? A Dzerkalo Tizsnya (Heti Tükör), a Jurigyicsna Gazeta (Jogi Újság) médiumok online kiadása gyűjtötte össze a reagálásokat, a felmérések eredményeit. Ezekből az derül ki, hogy széles körben elterjedtek a naiv nézetek és a megalapozatlan várakozások. 

A Gradus Research nevű közvélemény-kutató arra volt kíváncsi, miként reagálnak az emberek az ukrán üzleti szféra külföldi próbálkozásaira, illetve a külföldi tőke beáramlására. Kiderült, hogy illúziókat tápláltak az ukrán tőke, a vállalkozások külföldi sikereit illetően és a külföldről beáramló idegen tőke természetére vonatkozóan. A megkérdezettek 69 százaléka az ukrán tőke külföldön való meggyökeresedését egészében véve pozitívnak ítélte. Ezek többsége (55 százalék) abban bízik, hogy az ott szerzett tapasztalatokat,

a nemzetközi sztenderdeket átültetik majd az ukrán gyakorlatba, és ebből az egész ország profitál. 

A témakör kapcsán mindössze 12 százalék jelezte fenntartásait, amelyek alapvetően három területre összpontosultak. Csökkenhet az ukrajnai munkahelyek száma, elszipkázzák külföldre a képzett munkaerőt, illetve az ukrán vállalkozók külföldi próbálkozásaik során kiszippantják a tőkét az országból. 

18:47

Európa legjobban felszerelt hadosztályát hozná létre Németország

Az európai NATO-tagok legjobban felszerelt hadosztályát hozná létre 2025-re Németország – közölte egy hétfőn megjelent interjúban a német hadsereg parancsnoka, Alfons Mais altábornagy. A kitűzött cél arra is rávilágít, hogy Németország nem rendelkezik harcra kész hadosztállyal, márpedig Berlin hármat is szeretne létrehozni a több mint 20 ezer fős alakulatokból. A 2025-re felálló első hadosztályt a második 2027-ben követheti.

Mais elmondta, hogy az első két gépesített dandárt Németország adhatja, amelyet egy könnyebb harmadik követ később, és erősítésként egy holland dandár is része lesz az alakulatnak. Egy dandár nagyjából 5 ezer főt számlál. 

18:41

Növekednek az orosz veszteségek Ukrajnában

Az elmúlt egy hét alatt csaknem 18 négyzetkilométernyi területet vettek vissza az ukrán erők az ország ellen háborút folytató orosz csapatoktól a keleti és a déli országrészben – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Telegramon.

"Általánosságban elmondható, hogy az ellenoffenzíva során felszabadított terület már 210,5 négyzetkilométer" – fűzte hozzá a tisztségviselő.

Korábban Maljar arról számolt be, hogy a helyzet a keleti fronton romlott, sajtójelentések szerint az orosz erők két egymást követő napon aktívan nyomultak előre a Harkiv megyei Kupjanszk irányába. A Donyeck megyei Bahmut peremvidékén azonban - Maljar közlése szerint - az ukrán erők nyomulnak előre napról napra. 

Az úgyszintén a donyecki régióban lévő Avgyijivka és Marjinka települések elfoglalására az orosz hadsereg folytatja a támadó hadműveleteket, de a frontvonal nem mozdult el. A kulcsfontosságú, orosz megszállás alá került Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros felé az ukrán fegyveres erők több mint egy kilométert haladtak előre – tájékoztatott a miniszterhelyettes.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint 

az orosz hadsereg Ukrajnában már 238 300 katonát veszített el,

 az elesettek száma az elmúlt napokban 620-szal nőtt.

17:24

Erősíti fegyvergyártását Ukrajna, hogy orosz területeket támadhasson

Ukrajna saját gyártmányú fegyverzettel fog csapásokat mérni orosz területekre – jelentette ki az ukrán hadsereg vezérkari főnöke, Valerij Zaluzsnij – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál.

A magas rangú katonatiszt a The Washington Postnak nyilatkozva jelentette ki, hogy Ukrajnának nincs szüksége mások engedélyére, hogy támadja az ellenséges területeket saját népe megmentése érdekében. A vezérkari főnök azzal érvel, hogy a háború főleg Kijev problémája, így nekik kell eldönteniük azt, hogyan öljék meg az ellenséget.

Megölni őt a saját területén megengedhető, sőt szükséges is háború idején. Ha a partnereink félnek saját fegyvereiket bevetni ebből a célból, akkor mi a saját fegyvereinkkel fogunk gyilkolni

– jelentette ki Zaluzsnij.

17:22

Strandolók mellé zuhant egy orosz vadászgép

Lezuhant Oroszország fekete-tengeri partvidékén, Jejszknél egy Szu–25-ös orosz vadászrepülőgép hétfőn. A baleset egy strand mellett történt, a gép nem sokkal kerülte el a tengerben fürdőzőket, az egyre alacsonyabban repülő Szu–25-ös becsapódását több strandoló is felvette videóra. 

Egy Szu–25-ös zuhant le Oroszországban. Fotó: Vadim Grisankin / AFP  (illusztráció)

A hír előbb a közösségi oldalakon kezdett terjedni, de aztán orosz lapok is megerősítették. 

15:41

Von Der Leyen elítélte a gabonaszerződés felmondását

A Kreml hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg az éjfélkor lejáró a fekete-tengeri orosz–ukrán gabonaegyezményt, de kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek a feltételei.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejegyzésében azt írta: az EU azon dolgozik, hogy a világ kiszolgáltatottjai számára élelmiszer-biztonságot termtsen, és szolidaritási sávok segítségével továbbra is ki fogja juttatni az agrár-élelmiszeripari termékeket Ukrajnából a globális piacokra.
A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. 

Az elmúlt évben közel 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.

Moszkva arra hivatkozik, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén a megállapodás része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

13:35

Krími híd felrobbantása: a Kreml tudja, ki tette és válaszcsapást ígért

A Kreml ismeri a krími híd elleni támadás részleteit, tudjuk az okot és tudjuk, hogy ki áll mögötte – fogalmazott a Kreml szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón. Dmitrij Peszkov a július 17-én, a kora reggeli órákban végrehajtott akciót kommentálta, amit szerinte ukrán drónok segítségével hajtottak végre.

Nem hétköznapi infrastruktúráról van szó sem jelentőségét, sem pedig szimbolikáját tekintve. A Krími hidat – másik nevén a Kercsi-szorosi híd – az orosz állam építette a 2014-ben annektált Krím félsziget, illetve az orosz krasznodari határterület között. A műtárgyat 2018 májusában adták át, vasúti és közúti forgalmat is biztosít.

Hossza 18,1 kilométer, amellyel a leghosszabb híd Európában.

Mivel ukrán szemszögből az orosz agresszió és területfoglalás egyik jelképe, a háború kitörése óta stratégiai célpontnak tekintik. Ennek megfelelően 2022. október 8-án egyszer már felrobbantották, aminek következtében részben összeomlott. Most tehát a második akciót is végrehajtották a híd ellen. Ennek során egy belgorodi házaspár az életét vesztette, lányukat súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A család éppen a félszigetre tartott.

09:12

Ukrán támadás érte a krími hidat, civilek vesztették életüket

A krími híd felrobbantása az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Ukrán Haditengerészet közös akciója volt – írták kijevi források. A hírek szerint egy drón csapott le a félszigetet Krasznodar régióval összekötő hídra.

09:11

Tizenötezernél is többen érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán–magyar határszakaszon 7575-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7465-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte hétfőn reggel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Volodimir Zelenszkij szuverenitás Ukrajna orosz-ukrán háború
Kapcsolódó cikkek