Háború, halál, társadalmi-gazdasági problémák, hétköznapi megélhetési gondok – Ukrajna népe többszörös nyomás alatt áll. Hogyan vélekednek saját vállalkozói szférájukról, gazdasági helyzetükről? A Dzerkalo Tizsnya (Heti Tükör), a Jurigyicsna Gazeta (Jogi Újság) médiumok online kiadása gyűjtötte össze a reagálásokat, a felmérések eredményeit. Ezekből az derül ki, hogy széles körben elterjedtek a naiv nézetek és a megalapozatlan várakozások.
A Gradus Research nevű közvélemény-kutató arra volt kíváncsi, miként reagálnak az emberek az ukrán üzleti szféra külföldi próbálkozásaira, illetve a külföldi tőke beáramlására. Kiderült, hogy illúziókat tápláltak az ukrán tőke, a vállalkozások külföldi sikereit illetően és a külföldről beáramló idegen tőke természetére vonatkozóan. A megkérdezettek 69 százaléka az ukrán tőke külföldön való meggyökeresedését egészében véve pozitívnak ítélte. Ezek többsége (55 százalék) abban bízik, hogy az ott szerzett tapasztalatokat,
a nemzetközi sztenderdeket átültetik majd az ukrán gyakorlatba, és ebből az egész ország profitál.
A témakör kapcsán mindössze 12 százalék jelezte fenntartásait, amelyek alapvetően három területre összpontosultak. Csökkenhet az ukrajnai munkahelyek száma, elszipkázzák külföldre a képzett munkaerőt, illetve az ukrán vállalkozók külföldi próbálkozásaik során kiszippantják a tőkét az országból.
Az üzleti világ optimista
A Gradus Research és az European Business Association közösen végzett, Az életminőség barométere című felmérése megállapítja, hogy az üzleti szférában az optimisták dominálnak: 44 százalékuk elégedett az életével, 35 százalék kielégítőnek tartja, mindössze 21 százalék elégedetlen. Megjegyzendő, hogy a felmérésben részt vevők 15 százaléka jelenleg külföldön tartózkodik.
Ukrajna amúgy is roppant nehéz helyzetben lévő állampolgárait nagyon
idegesíti az állami tisztviselők státusza, pontosabban, hogy eleddig bevételeik jelentős része rejtve maradt a választópolgárok előtt.
Egy minapi, a Razumkov Központ (magát függetlenként jellemző NGO) által elvégzett, több mint kétezer ukránt megkérdező közvélemény-kutatás szerint
a válaszolók döntő többsége úgy véli: az állami hivatalnokoknak számot kell adniuk a közvélemény előtt vagyoni helyzetükről.
Ez kiváltképpen vonatkozik a katonai jellegű bevételeikre, vagyis a hadsereg – már az oroszországi támadás után eszközölt, állami vagy külföldi segélypénzen kiírt – beszerzéseiben való részvételükre, az ott szerzett esetleges jutalékokra. Mintegy fél éve 25 ezer ukrán írta alá a Zelenszkíj elnöknek szóló petíciót, hogy újítsák fel a köztisztviselők korábban létezett, aztán megszüntetett kötelező vagyonbevallását. Vitalij Sabunyin, a Korrupcióellenes Központ vezetője szerint az elvárt rendelkezést az állampolgárok 91,7 százaléka támogatja – a hatalom viszont ellenzi. Sabunyin, akiknek a házát két éve ismeretlenek felgyújtották, a korrupcióellenes harc kimagasló személyisége. A Kiyv Postban megjelent interjújában aláhúzta:
ha Ukrajna az EU tagja akar lenni, meg kell reformálnia az igazságszolgáltatását.
Ám a múlt járvány mértékű korrupciója kísért, és a folyamat meghiúsulásával fenyeget.
A lakossági bizalom romlik
Az Info Sapiens közvélemény-kutató szervezet felmérte az ukránok mint fogyasztók hangulatát. Ehhez már korábban, jóval az oroszországi intervenció megindulása előtt kidolgozták a Fogyasztói Bizalom Indexét (CCI – Consumer Confidence Index). Idén júniusban, egyetlen hónap alatt az ukránok mint fogyasztók véleménye a dolgok állásáról csaknem 10 százalékkal romlott az előző, 2023. májusi időszakéhoz mérten, és a CCI 82,5 pontra csökkent a 0–200-as skálán (a nulla a negatív szélső érték, amikor senki sem fogad el egy adott tényt, magyarázatot, 200 pont, amikor azt mindenki elfogadja). Az Info Sapiens publikációja szerint ez a 82,5 pontos aggregát adat tükrözi a többi között az ukrán családok bevételeinek nagyarányú csökkenését.
Egészében véve az elemzők szerint a lakosság, mint a gazdaság alanya és mint fogyasztó különféle módon reagált a gazdaságban jelentkező irányzatokra. Például
erősödött a várakozás, hogy javulás áll be a munkaerőpiacon
(csökken a munkanélküliség). Ugyancsak arra számítottak, hogy nő az országban az de az ezt kifejező mérőszám egy hónap alatt 8,3 ponttal emelkedett. Ugyanakkor az inflációval összefüggő nemzeti valutaárfolyam (a hrivnya és a vezető nyugati valuták átváltási aránya) a várakozások szerint romlik, újabb leértékelésre számítanak.
