Ahogy állóháborúvá lassul az ukrajnai ellentámadás a szárazföldön, úgy növekszik a feszültség a Fekete-tengeren. Sűrűsödik a háborús információköd, egyre nehezebb kihámozni valamit az egymásnak ellentmondó hadijelentésekből. Ukrajna kénytelen a romló energiahelyzet miatt az egyik leginkább klímaártalmas fosszilis tüzelőanyaghoz, a tőzegkészleteihez fordulni.
Fotó: Sergey Lakeev
A kijevi állami sajtóban cikkek bizonygatják, hogy „mítosz” a tőzeg környezetszennyező, klímakárosító hatása – miközben a német állami környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt ennek az ellenkezőjét állítja. Oroszország kitapinthatóan ismét taktikát módosít, az ukrán előrenyomulás lefékezésével elhúzódó lövészárok-aknamező hadviselésre kényszeríti az országa megszállt területét – ami jóval nagyobb Magyarország 93 ezer négyzetkilométeres felszínénél – visszaszerezni próbáló ukrán haderőt. Eddig ebből körülbelül fél-budapestnyi területet foglalhatott vissza Ukrajna.
Kína veszélyesebb, mint az oroszok
A taktikamódosítástól Moszkva elsősorban azt reméli, hogy nő a külföldi támogatókban az „Ukrajna-fáradtság”. Azaz egyes nyugati szövetségesek a kijevi vezetéssel szembeni bizalmatlansága, a vártnál lassúbb ukrán előretörés miatti csalódottsága oda vezet, hogy néhány ország kifarolhat a támogató csoportból. A romló nemzetközi biztonsági helyzet, Oroszország és Kína erősödő katonai együttműködése (közös tengeri-szárazföldi hadgyakorlatok), az amerikai–kínai katonai szembenállás Tajvannál, a Dél-kínai tengeren a vitatott tulajdonú Paracel- és Spratly-szigetcsoport térségében komoly fejfájást okoz Washingtonnak.
Az amerikai republikánusok egyik befolyásos tanácsadója, Elbridge A. Colby
az európaiaknak azt indítványozta, hogy vegyék át az amerikaiaktól az Ukrajna-háború terheit.
Az ok: Hszi Csin-ping kínai vezetőt sokkal veszélyesebbnek ítéli meg, mint Vlagyimir Putyint, és azt mondja: Amerikának minden erőforrására szükség van, hogy egy esetleges Kína elleni háborúra felkészüljön. Emellett Moszkvához hasonlóan Peking is kivár – ami a jövő évi amerikai elnökválasztásokat illeti. Ennek jeleként Henry Kissinger republikánus exkülügyminisztert júliusban Pekingben feltűnő szívélyességgel fogadták, míg a washingtoni demokrata vezetés kulcsemberei, a külügy- és a pénzügyminiszter igencsak hűvös légkörben tárgyalhattak Kínában. Másodsorban abban bíznak a Kreml elemzői, hogy 2024-ben Amerika nem választja újra elnöknek Joe Bident, republikánus kormányzás (esetleg Donald Trump második köre) jön, ettől azt várják, hogy az USA mint Ukrajna meghatározó katonai támogatójának a szerepe gyengül.
Fekete-tengeri konfliktus érlelődik
Noha hivatalos források szerint megingathatatlan és blokkszerűen szilárd a Nyugat Ukrajna-támogatása, a NATO-vezetés rámutat a korábbi túlzások, hibás értékelések, propagandaszólamok veszélyeire. Mint a Politico utal rá, jó néhány nyugati, amerikai nyugdíjazott tábornoknak kár volt megszólalnia Ukrajna ügyében. Hamis derűlátást, a valós helyzet torzítását sugallták.
Ugyanakkor ajánlatos volna megszívlelni James Stavridis, nyugalmazott admirális, egykor az Európában állomásozó NATO-erők főparancsnoka (Saceur) figyelmeztetését.
– idézi a Politico az admirálist . Stavridis rámutat: a NATO nem fogja ölbe tett kézzel szemlélni, hogy az általa fegyverrel, pénzzel támogatott Ukrajnát Oroszország az illegális blokádjával gazdaságilag megfojtsa. Az ukrán több mint kétharmada a fekete-tengeri kikötőkön, döntően Odesszán keresztül jut(na) ki a világpiacokra.
A romló légkörre utal
Moszkva a korábbiaknál keményebb fellépése az oroszországi fővárosban akkreditált nyugati tudósítókkal szemben.
Ennek egyik első jele, hogy az Axel-Springer csoport érdekeltségébe tartozó Politico moszkvai tudósítójától 2023. augusztus közepén vonták meg a moszkvai munkavállalási és tartózkodási engedélyt. Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője szerint a szóban forgó hölgy sohasem volt akkreditálva mint Politico-tudósító.
Jelzésértékű, hogy a NATO-főtitkár apparátusát vezető Stian Jenssen hibásnak minősítette, és visszavonta korábbi kijelentését: a háború befejezéséért Kijev mondjon le területei egy részéről. Ajánlata felháborodást váltott ki Kijevben, amely továbbra is a terület-visszafoglaló háború folytatásában látja a helyzet megoldását. A Nyugattól a fegyverszállítások ütemének a felgyorsítását szorgalmazza, és részben nyugati támogatóit okolja az ellentámadás vontatottsága miatt.
Túlzott várakozások
Nincs sok ideje Ukrajnának. Még 4-6 hét, és az ország délkeleti részét elérik az őszi esők, feláztatva a talajt, ami a páncélosok (a többi között a most előkerült 14 darab, egyenként mintegy 75 tonnás Challenger 2 brit nehézpáncélos) bevetését megnehezíti.
Lassan halad az ukrán pilóták többcélú F–16-os vadászbombázókra való átképzése.
Az angol nyelvi hiányosságok mellett a fő akadály a szállítások bizonytalansága. Valószínű, hogy az első F–16-osok legkorábban jövőre kerülhetnek Ukrajnába. Hogy a várható 50-100 darab, különféle korú és altípusú gép megfordítja-e a háború menetét – kétséges. Mértékadó elemzők óvnak a nyugati páncélosokkal, nehézfegyverzettel (Leopard 1-2-es harckocsik, német, amerikai, svéd páncélozott harcjárművek, önjáró nehézlövegek) kapcsolatos túlzó várakozásoknak az F–16-osok érkezésére való kivetítésétől.
