Sokk fenyegeti a kínai munkaerőpiacot egy legfelső bírósági ítélet miatt

Kína legfelső bíróságának egy friss döntése szerint a munkavállalók és munkaadóik szeptembertől nem mondhatnak le közös megegyezéssel a társadalombiztosítási járulékok befizetéséről. Ez növeli egy munkaerőpiaci sokk kialakulásának kockázatát, egyben rámutat a jóléti rendszer egyenlőtlenségeire – írja a Bloomberg.

Csődöktől és elbocsátásoktól tartanak Kínában

A Société Générale pénzügyi szolgáltató becslése szerint 

A döntés pánikot keltett a közösségi médiában, sokan attól tartanak, hogy az ítélet elbocsátásokhoz és vállalati csődökhöz vezethet, különösen a kis cégek és a létfenntartással küzdő dolgozók körében.

A kínai jóléti rendszer kezelése kulcsfontosságú a háztartások bizalmának helyreállításához az ingatlanpiac összeomlása után, az állam ugyanis immár a fogyasztásvezérelt gazdaság kiépítésére koncentrál. Igaz, a legfrissebb, júliusi kereskedelmi és inflációs adatok pofonként érhették Hszi Csin-pingéket. 

A kormány ígéretet tett arra, hogy megerősíti a szociális biztonsági hálót, hogy az emberek többet költhessenek és kevesebbet spóroljanak. Az idei első fél évben a társadalmi kiadások közel két évtizedes csúcsot értek el.

A kötelező társadalombiztosítási befizetések szigorúbb behajtása összhangban áll azzal a céllal, hogy több szociális támogatást nyújtsanak, és feltöltsék a nyugdíjalapokat.

A bíróság úgy mutatta be döntését, mint ami védi a munkavállalók jogait, és nem ismerte el a gazdasági kockázatokat. A szervezet közleménye szerint az ítélet „hatékonyan védi a polgárok alapvető jogait, például a társadalombiztosításhoz való jogot, csökkenti a munkaadói foglalkoztatási kockázatokat, és aktívan kezeli az idősödő népesség problémáját”.

A rendelkezés hatása széles körű lehet, tekintve, hogy milyen gyakoriak az informális megállapodások a munkaadók és a munkavállalók között. A Zhonghe Group vállalati tanácsadó

A cégek pénzügyi terhei megmagyarázzák, miért kerülték sokan a munkáltatói járulékfizetést. A kiskapu bezárása egyesek szerint eltüntetheti azokat a vállalkozásokat, amelyek csak az alacsony költségeik miatt tudnak talpon maradni.

A kínai munkavállalók nem látják a biztos időskori megélhetést

A következő évtizedben évente több mint 20 millió dolgozó vonul nyugdíjba, miközben a rekordalacsony születési ráta miatt egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, hogy befizetéseikkel fedezzék a nyugdíjakat.

Sok dolgozó azonban inkább most szeretne magasabb fizetést, mint egy bizonytalan nyugdíjat a jövőben. „A pénzt, amit most befizetek, az idősek kapják — de ha senki sem vállal gyereket, ki fog társadalombiztosítást fizetni értem?” – tette fel a kérdést egy felhasználó a Weibón.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2019-es tanulmánya szerint a fő állami nyugdíjalap 2035-re kifogyhat a pénzből. A pekingi kormány azonban központi forrásokból továbbra is képes lenne nyugdíjakat fizetni.

Bár hivatalos statisztika nincs, egyes elemzők becslése szerint az állami szektor dolgozói átlagosan kétszer akkora nyugdíjat kapnak, mint a magánszektor munkavállalói. Ráadásul az sem segíti elő a tisztességes adófizetést, hogy a kínaiak munkanélküliként sokkal kevesebb juttatást kapnak az államtól, mint nyugdíjasként. Azaz a dolgozók nem érzik azt, hogy a befizetett adójukból eleget kapnának vissza, ha szükségük lenne rá.

vagyis az, hogy a kormány elhalasztja a kötelező járulékmegfizetés bevezetését, vagy olyan intézkedéseket hoz, amelyek enyhítik a cégekre nehezedő terhet a Société Générale elemzői, Michelle Lam és Wei Yao szerint. Ők úgy látják, hogy a lépés jelen formájában való, teljes körű életbelépése jelentős negatív hatással lenne a kínai gazdaságra.