BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyarországnak igaza lett: a nagyhatalmak döntöttek – az amerikaiaktól a svédekig már mindenki atomenergiát akar

A tudományos állásfoglalás szerint 2050-ig a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül. Magyarország régóta atomenergia-párti, amely miatt számos kritika érte. Most úgy tűnik, a dubaji klímacsúcson fordulat történt a nemzetközi közösség álláspontjában.

Az atomenergia bővítésére szólított fel húsz ország a dubaji klímacsúcson – közölte az MTI szombaton. Eszerint az Egyesült Államok vezetésével huszonkét ország közös nyilatkozatban szólította fel az atomenergia-termelés kiterjesztésére az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának résztvevőit.

 John Kerry, az USA éghajlatvédelmi megbízottja. Fotó: AFP

 

Az USA éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry által jegyzett, de a francia elnök, Emmanuel Macron által kezdeményezett egyezmény szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 

2050-re a 2020-as szinthez képest meg kellene háromszorozni 

az atomerőművek hálózatára kapcsolt áramellátó kapacitást világszerte. A nyilatkozat emellett a pénzügyi intézményeket is felszólítja az atomenergia-fejlesztő beruházások finanszírozására. Az aláírók között van 

  • a házigazda Egyesült Arab Emírségek,
  • az Egyesült Államok, 
  • Franciaország, 
  • Nagy-Britannia, 
  • valamint Belgium, 
  • Finnország, 
  • Japán, 
  • Lengyelország, 
  • Svédország, 
  • Ukrajna
  • és természetesen Magyarország is. 

Azonban a nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína nem. Pedig a nyilatkozat olyan tudományos állásfoglalásokra hivatkozik, amelyek szerint a 2050-ig a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium helyszínen tartózkodó államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta 37 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás és ezen az úton szeretne tovább haladni. A cél a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia. „A tiszta energiaellátás, amelyben a nukleáris energiának is nagy szerepe van, hozzájárul gyermekeink és bolygónk jövőjéhez is” – mutatott rá.

Fotó: AFP

Mi történik a dubaji klímacsúcson, és mit csinál Magyarország?

A klímakonferencia (hivatalos nevén az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, COP28) középpontjában a megújuló energiák elterjesztése áll. Ennek az idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont. A csúcstalálkozón több mint 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt, akiket António Guterres, az ENSZ főtitkára és Mohamed bin Zayid, az Egyesült Arab Emírségek elnöke fogadott.

Pénteken a több mint 110 ország többsége támogatta azt a célt, hogy 2030-ig megháromszorozzák termelésüket, és ugyanerre az időpontra megduplázzák az energiahatékonyságot. Magyarország is magas szinten képviselteti magát: Novák Katalin köztársasági elnök több ország vezetőjével is kétoldalú megbeszélést folytatott.

  1. Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnökkel a demográfiai problémákról és az európai uniós források kérdéséről, 
  2. Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnökkel pedig a gazdasági kapcsolatok és a turisztikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt. Novák Katalint egyúttal állami látogatásra invitálták Vietnámba.
  3. A magyar államfő Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel a gazdasági kapcsolatokról, a családok támogatásáról és a családi értékek védelméről beszélgetett, valamint meghívta a Családbarát Elnökök Hálózatába, amelyet a mongol elnök örömmel elfogadott.
  4. Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini királlyal energetikai kérdésekről és a közel-keleti helyzetről tárgyalt, 
  5. Andrzej Duda lengyel elnökkel a két ország kapcsolatát elemezték, 
  6. Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel pedig informális találkozón egyeztettek. 
  7. Az MTI azt is megjegyezte, hogy a köztársasági elnök III. Károly brit uralkodóval arról beszélgetett a megnyitó előtt, hogy milyen várakozásokkal érkeztek a klímacsúcsra.

A konferencián tartott pénteki beszédében Novák Katalin a család, a gyermekvállalása fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt hangsúlyozta, hogy a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség, a bolygóért való felelősségérzetnek pedig előfeltétele, hogy érezzük az élet folytatásának felelősségét is. Pénteken megtekintette a kecskeméti Neumann János Egyetem bemutatkozó standját a dubaji expón. Az egyetem egy egyedi tervezésű, hidrogénmeghajtású járművel vesz részt a rendezvényen egyedüli magyar kiállítóként.

COP28 In UAE
Fotó: NurPhoto via AFP

Mit mondtak a világ vezetői Dubajban?

Olaf Scholz német kancellár a létrehozott klímakatasztrófa-alap fontosságát hangsúlyozta. Szerinte ez a kezdeményezés a legsebezhetőbb országok javát szolgálja, ezért fontos, hogy minél többen támogassák ezt az alapot. „Azok az országok, amelyek jóléte az elmúlt évtizedekben óriási mértékben nőtt és amelyek így nagymértékben hozzájárultak a mai globális kibocsátásokhoz, felelősséggel tartoznak” – mutatott rá.

Ferenc pápa végül az egészségügyi állapota miatt nem tud személyesen részt venni az eseményen, de Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár felolvasta a beszédét. Ebben úgy fogalmazott, hogy

veletek vagyok, mert a környezet pusztítása Isten elleni vétek.

Hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy áttörés történjen. „Nem részleges irányváltásra van szükség, hanem egy új útra, hogy együtt haladjunk előre” – húzta alá.

Az ENSZ klímacsúcsának már az első napján több száz millió dollárnyi ígéret repkedett

Az Egyesült Nemzetek Szervezete csütörtökön kezdte kéthetes klímakonferenciáját, de már az első nap olyan lényeges döntést hozott, amelynek a szegény országok nagyon örülhetnek. Kérdés, hogy a döntés eredménye mennyire lesz tartós.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.