Az afgán környezetvédelmi ügynökség csütörtökön kifogásolta, hogy Afganisztánt nem hívták meg a Dubajban megkezdődött nemzetközi éghajlatváltozási csúcstalálkozóra (COP28). A hivatal az X közösségi portálon közölte: Afganisztánt annak ellenére sem hívták meg a klímacsúcsra, hogy Kabul komoly erőfeszítéseket tesz a lakosság védelmében és a klímaváltozásból adódó nehézségek leküzdésében.
Fotó: Giuseppe Cacace /AFP
Az afgán kormányszóvivő az üzenetben kiemelte, hogy noha Afganisztán mindössze 0,08 százalékban járul hozzá a világ üvegházhatást növelő gázkibocsátásához, mégis egyike a klímaváltozás negatív hatásait leginkább elszenvedő országoknak. Hozzátette, hogy a COP28 politikai okokból hagyta magára a nyugat-ázsiai országot.
Az Amerikai Egyesült Államok 2021 nyáron kivonult Afganisztánból, mire a tálibok augusztusban néhány nap leforgása alatt magukhoz ragadták a hatalmat. Az akkor kikiáltott iszlám emírségüket eddig egyetlen ország kormánya sem ismerte el, Washington pedig szankciókkal sújtotta az ázsiai országot: az Afgán Központi Bank vagyonát lefoglalták, a Swift pedig felfüggesztette tevékenységét.
Az ENSZ afganisztáni ügyekért felelős missziójának (UNAMA) adatai szerint Afganisztán a klímaváltozás veszélyeinek leginkább kitett tíz ország egyike: az elmúlt három évben hatalmas aszály sújtotta, az évszakoktól függően pedig súlyos árvizekkel, szárazságokkal és homokviharokkal is szembe kell néznie, amelyek emberéleteket oltanak ki, és az infrastruktúrában is óriási károkat okoznak.
Az Iszlám Állam gazdasági hadviseléssel igyekszik legyőzni a tálibokat AfganisztánbanAz Iszlám Állam fegyveresei a kínai, indiai és iráni nagykövetségek elleni támadásokkal fenyegetőznek Afganisztánban, hogy elszigeteljék a tálibokat azoktól a külföldi partnerektől, amelyek befektetnének az országban. A szélsőségesek tavaly több külföldi érdekeltséget is megtámadtak. Az Iszlám Államnak hatezer harcosa van, és Afganisztán három, Pakisztánnal határos tartománya (Kunar, Nangahar és Nurisztán) a bázisa. |
