Csütörtökön elkezdődik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nagyszabású, éves klímakonferenciája. A kéthetes rendezvénysorozaton szinte az egész világ képviselteti magát. A megbeszéléseken az éghajlatváltozással kapcsolatos globális kérdések kerülnek terítékre. A csúcstalálkozó még el sem kezdődött, de a feszültség már tapintható.
Fotó: AFP
Mi a COP28 csúcstalálkozó?
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, amelyet idén 28. alkalommal tartanak. A november 30. és december 12. közötti rendezvénysorozatra sokan csak COP28-ként hivatkoznak. A kéthetes csúcstalálkozón országvezetők, üzletemberek és szakértők tanácskoznak arról, hogyan lehetne lassítani a klímaváltozást és a klímaválság mélyülését. Az egyeztetéseken a világ 197 állama képviselteti magát. Az idei konferenciára 70 ezren regisztráltak, ami minden eddiginél nagyobb szám. Joe Biden, a világ első számú gazdaságának vezetője ugyanakkor távol marad, várhatóan alelnöke, Kamala Harris képviseli az Egyesült Államokat.
A COP28-nak a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) egyik tagja, az Egyesült Arab Emírségek ad otthont Dubajban.
Többen álságosnak tartják, hogy a klímakonferencia elnöke az a Szultan Al Dzsaber lesz, aki az emírségek nemzeti olajtársaságának (Adnoc) vezérigazgatója,
aki emellett az ország éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottja.
Miről tanácskoznak a klímakonferencián?
Az idei tanácskozások középpontjában a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése lesz, ami kapcsán az egyik fő feladat egy globális terv elkészítése. Az országok egyelőre megosztottak abban, hogy a szén, az olaj és a gáz használatának csökkentésével tegyenek a Föld éghajlatának megőrzéséért, vagy pedig inkább azokba a technológiákba fektessenek, amelyek segítségével megköthető a levegőbe kibocsátott üvegházhatású gázok.
A konferencia másik kulcspontja egy olyan alap létrehozásának elfogadása lesz, amelyből azokat az országokat kompenzálnák, amik a klímaváltozás miatt visszafordíthatatlan károkat szenvedtek.
Fotó: SPYROS BAKALIS
Fontos kérdés lesz a megújuló energiaforrások használatának felpörgetése is, valamint annak meghatározása, hogy a világ mennyire tért el a korábban kitűzött céljától, miszerint a globális átlaghőmérséklet-növekedést legfeljebb 1,5 Celsius-fokos emelkedésben korlátozzák az iparosodás kezdete óta.
A klímaváltozás legfőbb oka a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátása. A szélsőséges klímavédelmi álláspont szerint az energiaportfólióból az ilyen anyagok kivezetése elkerülhetetlen, a folyamatban pedig az olajipar szerepe megkerülhetetlen. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy hete arról írt, hogy az olaj- és gázipar túlságosan a szén-dioxid megkötésére támaszkodik, a kibocsátás csökkentése és a széles körű karbonsemlegesítés illúzió. Az ügynökség szerint az igazi kérdés inkább az, hogy a fosszilis tüzelőanyagot égető ipar súlyosbítja a klímaválságot vagy nyit a tiszta energia felé. Az OPEC ingerült hangvételű válaszában ezt visszautasította és az olajcégek becsmérlésének nevezte – írja a Reuters.
Feszültségek a katolikus egyházban, az amerikaiak beintenek Ferenc pápának
A kéthetes rendezvénysorozaton részt vesz a Vatikán is, igaz, Ferenc pápa betegség miatt lemondta útját. Az egyházfő elkötelezett híve a klímavédelemnek, a fosszilis tüzelőanyagoktól való szakítást 2015-től sürgeti. Erről szóló enciklikája megjelenése óta 50-nél is több ország 354 katolikus intézménye tett ennek érdekében. A pápa is hű a korábbi elképzeléséhez: a Vatikán fosszilis tüzelőanyagokba nem fektet, nemrég pedig bejelentette, hogy elektromos autókra cseréli a hivatalos flottáját.
Az amerikai egyházmegyék azonban nem látják követendőnek vezetőjük kérését és példáját,
egyik sem jelentette be, hogy visszább venne a fosszilis tüzelőanyag felhasználásából és az olajipar támogatásából.
A Reuters összeállítása szerint az amerikai egyházmegyék több millió dollár értékben tartanak olajipari vállalati részvényeket, valamint adnak bérbe olajfúrásra földeket. A püspökségek többek közt olyan nagy olaj- és gázipari vállalatokat tulajdonolnak, mint a BP, a Shell vagy a PetroChina. Az egyházmegyék az így szerzett jövedelemből finanszírozzák a működésüket.
Fotó: AFP
A katolikus egyház amerikai ágának szembehelyezkedése az egyházfővel azt mutatja, hogy eltérően gondolkodnak a globális felmelegedés létéről és annak kezeléséről. Sabrina Danielsen, a Creighton University tanára szerint az amerikai katolikus hierarchia konzervatív, a püspökök ezért utasítják el a pápa zöldítésre törekvő felhívásait. A szakértő szerint az egyházmegyék vezetői
nem akarják megzavarni a politikailag konzervatív beállítottságú katolikusokat, különösképpen a gazdag adományozókat.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb olaj- és gáztermelője, lakossága egynegyede katolikus.
Az erdőtüzek csak a jéghegy csúcsát jelentik, a jövőkép ennél sokkal ijesztőbbKongatják a vészharagot a klímatudósok: az éghajlati modellek korlátai miatt a világ szinte „vakon repül” a jövőbe. |
