Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) többnyire eredményesen működik közre az EU külső tevékenységének koordinálásában, de javítania kellene a küldöttségekkel az együttműködését és a biztonságos információcserét is, mivel az információkezelése gyenge, és több szempontból sem felel meg a célnak.
A múlt heti, autókat vizsgáló kritikus jelentés után a számvevők az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatban előrebocsátották, hogy a szervezetet a Lisszaboni Szerződés hozta létre 2011-ben azzal a céllal, hogy támogassa az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének munkáját, aki egyben az Európai Bizottság (EB) alelnöke és az EU-s tagállamok külügyminisztereit tömörítő Külügyek Tanácsának az elnöke is.
Az EKSZ 2023-ban 8103 alkalmazottat foglalkoztatott, a finanszírozása már 2022-ben is meghaladta az egymilliárd eurót,
2021-ben pedig nagyfokú önátalakításba fogott – ezért is volt érdekes vizsgálati szempontból.
Van, aki megbízólevelet sem kapott
A számvevőszék most harmadszor készített ellenőrzést az EKSZ-ről: ez a jelentés a 2023 áprilisáig tartó időszakra terjed ki, méghozzá 2021 szeptemberétől, amikor a szervezet aktualizálta a struktúráját, és új munkamódszerekkel kezdett dolgozni. Ezen módosításokat annak nyomán tette, hogy előtte átfogó önértékelést végzett, méghozzá annak reményében, hogy megújul a struktúrája, ezáltal pedig eredményesebbé válik a geopolitikai tevékenysége.
A számvevők szerint e hasznos felülvizsgálatnak köszönhetően fejlődtek az EKSZ munkamódszerei – de akadt kritika is.
Például a megkérdezett állandó képviselők több mint fele helyeselte ugyan az aktualizált munkamegállapodásokat, de kevesebb mint harmaduk vélte úgy, hogy az új struktúrában ténylegesen javult a küldöttségük teljesítménye.
A kommunikáció sűrű, ám gyakran egyirányú, mivel a küldöttségek nem kapnak elegendő és gyors visszajelzést,
továbbá a központi iroda az éves tervezéssel kapcsolatban sem jelez vissza eléggé, néhány állandó képviselő megbízólevelet sem kapott. A küldöttségek ugyanakkor egyértelmű utasításokat kaptak a központi irodától a követendő diplomáciai eljárások, az úgynevezett demarsok kapcsán, például az ENSZ-szavazások előtt.
Még érdekesebb az információkezelésről szóló passzus.
Gyenge a net, nehézkes a rendszer
A riportban leszögezték, hogy az EKSZ és az EU-s küldöttségek érzékeny információkkal dolgoznak. Mégis hiányosságokat tártak fel ezek kezelésében: az EKSZ ugyanis nem rendelkezik az eredményes együttműködéshez és tudásmenedzsmenthez szükséges eszközökkel, ráadásul az informatikai hiányosságok az információmegosztást is akadályozzák.
A küldöttségeken több állandó képviselő is kifogásolta, hogy az EKSZ fő minősítettadatcsere-rendszere túl nehézkes ahhoz képest, hogy milyen sebességű internet áll rendelkezésre az érintett országokban, illetve hogy a jelenlegi biztonságos kommunikációs eszközök nem fenntarthatók. Emellett a küldöttségek által az információk biztonságos megosztására használt informatikai eszközök esetenként túl bonyolultak vagy nem eléggé felhasználóbarátak.
Bár az EKSZ többnyire jól helytáll koordinációs szerepében, figyelmeztetünk egyes információkezelési, beszámolási és személyzeti hiányosságokra
– összegzett Marek Opioła, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. Hozzátette: a külpolitika létfontosságú az EU számára, és kiemelt kérdés, hogyan történik a végrehajtása és koordinálása, különös tekintettel a közelmúltbeli eseményekre, azon belül is az Ukrajna elleni orosz invázióra.
Az EKSZ a számvevők összes ajánlását elfogadta.
