Messze a várakozások fölött az amerikai infláció, szakad a forint

Az elemzői várakozások fölött, 3,1 százalékon állt meg a pénzromlás éves üteme az Egyesült Államokban, jelentős javulást érve el ezzel a decemberi 3,4 százalékos értékhez képest, de viszonylag messze elmaradva a 2,9 százalékos inflációs adatról szóló elemzői konszenzustól.

Az amerikai statisztikai hivatal közlése szerint azon túl, hogy az éves januárban 3,1 százalékra csökkent, a volatilis elemektől megtisztított maginflációs mutató 3,9 százalékon állt meg az év első hónapjában.

A vártnál magasabb pénzromlási mutatót látva a dollárindex 0,31 százalékkal 104,43 pontig erősödött, az euróval szemben pedig drasztikusan, 0,55 százalékkal ugrott meg a zöldhasú jegyzése. A tengerentúli fizetőeszköz erősödése mögött az áll, hogy a vártnál dinamikusabb pénzromlást látva a piacok arra számítanak, hogy a Fed tovább tartja magasan a kamatokat, ez pedig a dollár támaszát erősíti.

A dollár erősödése általában negatívan hat a feltörekvő piaci devizákra, így a forintra is: a közlést követően a hazai deviza 358,4 környékéről 361,35-ig zuhant a dollárral szemben, az euróval szemben pedig 0,23 százalékkal 387,75-ig csúszott a jegyzés.

különösen azon árucikkek esetében, amelyeket a legtöbb amerikai gyakran vásárol, például az élelmiszereket. A múltbeli árhullámok kumulált hatása okozhatja azt a fogyasztói frusztrációt, ami az alacsony bizalmi indexekre ad magyarázatot.  

– fejtette ki Jan Hatzius, a Goldman vezető közgazdásza az adatközlést megelőzően. 

Fontos kiemelni, hogy az Egyesült Államokban két különböző módszerrel számítják az inflációt. Az egyik a most közzétett fogyasztói árindex, a CPI, a másik pedig a kereskedelmi minisztérium által közzétett személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe. A CPI általában valamivel magasabb, mint a PCE. Az amerikai jegybank, a Fed a PCE-inflációt részesíti előnyben, míg a befektetők többsége a fogyasztói árindexet (CPI) követi szorosan.