Amír Jaron izraeli jegybankelnök azt válaszolta Izrael adósbesorolásának leminősítésére, hogy az izraeli gazdaság szilárd és egészséges alapokon nyugszik – jelentette a The Marker című izraeli gazdasági újság hírportáljára hivatkozva az MTI.

Vilnius,/,Lithuania,-,05,01,2020:,Modern,Office,Building
Fotó: Shutterstock

Fontos, hogy a kormány és a kneszet foglalkozzon a Moody’s jelentésében felvetett gazdasági kérdésekkel – hangsúlyozta az izraeli jegybank, a Bank of Israel elnöke, Amír Jaron a Moody’s pénteki döntésére, melyben az ország történetében először leminősítette A1-ről A2-re az ország adósbesorolását. A Moody’s jelentése negatív kilátásokat is csatolt a döntéshez, ami azt jelenti, valószínűnek tartják, hogy belátható időn belül még tovább rontják az ország hitelminősítését.

Izrael Állam a múltban élt már át geopolitikai válságokat olyan időszakokban, amikor a GDP-arányos sokkal magasabb volt, és soha nem késlekedett a kormány az adósságtörlesztéssel. Ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni a magas növekedési potenciálról és a folyó fizetési mérleg strukturális többletéről sem

– emelte ki a jegybankelnök. A piacok és a hitelminősítő cégek izraeli gazdaságba vetett bizalmának növeléséért fontos, hogy a kormány és az izraeli parlament, a kneszet gondoskodjon a jelentésben megjelölt gazdasági kérdések megoldásáról – tette hozzá Jaron. Már több lépést is bemutattak ennek szellemében, köztük a 2024-es költségvetés jóváhagyását a kneszetben az abban foglalt valamennyi kiigazítással együtt – emlékeztetett a gazdasági vezető.

Az izraeli gazdaság szilárd és egészséges gazdasági alapokon nyugszik, miközben az innováció és a technológia terén világelső. A múlt nehéz időszakaiban tudtuk, hogyan lehet kilábalni és gyorsan visszatérni a gyarapodáshoz, és az izraeli gazdaságnak megvan hozzá az ereje, hogy ez ezúttal is így legyen

– zárta sorait.

Az izraeli kormány adóssága 2023 harmadik negyedévének végén mintegy 1080 milliárd sékel (mintegy 105 ezermilliárd forint) volt, és azóta tovább nőtt a háborús költségek és a sékel gyengülése miatt. Az izraeli kormánynak növelnie kellett kötvénykibocsátását a hiány finanszírozása érdekében – ez a 4,8 százalékára ugrott 2024 januárjára, és az év végére várhatóan eléri a GDP 6,6 százalékát.