Izraelnek idén rekordközeli mennyiségben kell kötvényt kibocsátania a Hamász elleni háború finanszírozásához – értesült a közel-keleti ország pénzügyminisztériumi tisztviselőitől a Bloomberg.
Főként sékelben gyűjtik a forrásokat
A helyzetet bonyolítja, hogy pénteken Izrael hitelminősítését a Moody’s Investors Service egy szinttel A2-re csökkentette, és bár az ország még mindig jócskán a befektetési kategórián belül van – például Izlanddal és Lengyelországgal egy szinten –, a konfliktus így még nagyobb gazdasági áldozatot követel tőle.
A kormány valószínűleg főként sékelben denominált államkötvényeket bocsáthat ki, ám jellemzően zárt körben több devizakötvényt is értékesíthet.
Eközben az országra egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között az Egyesült Államok részéről is, hogy szüntesse be a gázai hadműveleteket, és enyhítse a palesztin civilek szenvedéseit. A harcok azonban az izraeli hadsereg szerint akár jövő évig is eltarthatnak.
A háború „jelentősen növeli az izraeli politikai kockázatokat, gyengíti a végrehajtó és a törvényhozó intézményeket, megterheli költségvetésüket” – közölte a Moody’s, amikor a pénteki piaczárás után bejelentette a leminősítést.
Izrael adósságterhe lényegesen magasabb lesz, mint a konfliktus előtt előre jelzett
– tették hozzá.
Az évszázad egyik legnagyobb költségvetési hiányára készülnek
A költségek növekedésével Izrael az évszázad egyik legnagyobb költségvetési hiányára készül. A kormány 2024-ben több adósságot vehet fel, mint a pandémiás 2020-as év kivételével bármikor.
Alex Zabezhinsky, a Meitav DS Investments vezető közgazdásza szerint
a teljes adósságkibocsátás 210 milliárd sékel (58 milliárd dollár) körül alakul, ami közel harmadával haladja meg a tavalyi évet, de 55 milliárddal elmarad a 2020-as szinttől.
Az állami bevételek meredeken zuhantak a konfliktus kirobbanása óta, míg a kiadások idén 19 milliárd dollárnak megfelelő összeggel fognak megugrani a védelmi és az újjáépítést szolgáló programokra tekintettel.
A kibocsátás 80 százalékát ugyanakkor felszívhatja a hazai piac, elsősorban az izraeli nyugdíjalapok és más nagy intézményi befektetők, amelyek együttesen közel 3000 milliárd sékel megtakarítást kezelnek.
Igazi gyöngyszem volt a brazil reálos kibocsátás
A háború kezdete óta egyébként Izrael nem bocsátott ki devizakötvényeket a nyilvános piacokon, amitől a Bloomberg szerint ezután is tartózkodik.
A kormány ehelyett zárt körben értékesített dollár-, euró- és jenkötvényeket, amelyeket mások mellett olyan nagy befektetők vettek meg, mint a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank.
Januárban például legalább négy ilyen ügyletre került sor, összesen 1,7 milliárd dollárnak megfelelő értékben. Ezek között volt egy ritka, brazil reálban jegyzett kibocsátás is, amelyet azonban amerikai dollárban fizetnek vissza. Idén amúgy összesen 10 milliárd dollárt vennének fel külföldről.
Izrael megdöbbentő helyen talált rá a Hamász adatkezelő központjára
Az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) gázai székhelye alatt az iszlamista Hamász terrorszervezet adatkezelő központot épített ki – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Az alagútban számítógépeket, nagy teljesítményű szervereket, ipari akkumulátorokat és az azokat működtető Hamász-fegyveresek lakóhelyiségeit tárták fel az izraeli katonák.
Mivel mindez az UNRWA központja alatt volt, Izrael nem sújtotta légicsapásokkal ezt a helyet, melyhez a palesztin foglyok kihallgatásával szerzett információ vezette el Gázaváros előkelő Rimal negyedében.
Az alagút főbejárata egy UNRWA-iskola alatt volt, de ezt a Hamász már korábban lezárta. Az izraeli katonai mérnökök körülbelül nyolc méter mélyen megtalálták a járat legmagasabban fekvő részét, és azon keresztül tárták fel.
A mintegy hétszáz méter hosszú folyosónak számos elágazása van, s egy padlóval, csempével, légkondicionálóval és világítótestekkel kiépített, tágas helyiségbe vezet, ahol a hadsereg szerint a Hamász informatikai és titkosszolgálati munkatársai az adatközpontot felügyelték és kezelték.
Az iráni elnök szerint Izraelt ki kell zárni az ENSZ-ből
A Gázai övezetben zajló háború miatt ki kellene zárni Izraelt az ENSZ-ből – mondta a helyi televízió által közvetített, az iszlám forradalom 45. évfordulója alkalmából tartott beszédében Ebrahim Raiszi iráni elnök.
A politikus – akit a The Times of Israel idézett – kijelentette, hogy Teherán főellensége, az Egyesült Államok, és más nyugati rezsimek támogatják a „cionista rezsim” (Izrael) emberiség elleni bűneit Gázában. Egyben felszólította az ENSZ-t, hogy
zárja ki a zsidó államot tagjai sorából, és követelte, hogy Gáza bombázását minél hamarabb állítsák le.
Az iráni állami tévé szerint milliók vettek részt az évforduló alkalmából tartott gyűléseken, és nagy tömegek azt skandálják, hogy „Halál Izraelre, Halál Amerikára!” – ez ugyanakkor bevett gyakorlat az 1979-es, az Egyesült Államok által támogatott uralkodót megdöntő forradalom évfordulóján tartott állami szervezésű gyűléseken. A központi ünnepségen katonai bemutatót is tartottak, ahol a hadsereg több rakétát és drónt is felvonultatott.
Az izraeli jegybankelnök szerint nincs komoly gond a gazdasággal
Amír Jaron izraeli jegybankelnök azt válaszolta Izrael adósbesorolásának leminősítésére, hogy az izraeli gazdaság szilárd és egészséges alapokon nyugszik – jelentette a The Marker című izraeli gazdasági újság hírportáljára hivatkozva az MTI.
Fontos, hogy a kormány és a kneszet foglalkozzon a Moody’s jelentésében felvetett gazdasági kérdésekkel – hangsúlyozta az izraeli jegybank, a Bank of Israel elnöke, Amír Jaron a Moody’s pénteki döntésére, melyben az ország történetében először leminősítette A1-ről A2-re az ország adósbesorolását. A Moody’s jelentése negatív kilátásokat is csatolt a döntéshez, ami azt jelenti, valószínűnek tartja, hogy belátható időn belül még tovább rontja az ország hitelminősítését.
Izrael Állam a múltban élt már át geopolitikai válságokat olyan időszakokban, amikor a GDP-arányos adósság sokkal magasabb volt, és soha nem késlekedett a kormány az adósságtörlesztéssel. Ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni a magas növekedési potenciálról és a folyó fizetési mérleg strukturális többletéről sem
– emelte ki a jegybankelnök.
