Nem alszunk eleget és főleg nem jól – cserébe faljuk az antidepresszánsokat

„Nem alszik jól a világ” – közölte G. Németh György címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség elnöke a március 15-én esedékes alvás világnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián szervezett nemzetközi tudományos és ismeretterjesztő konferencián. Hozzátette: a legfrissebb adatok szerint 

például az altatók és antidepresszánsok fogyasztásnövekedésében: csak a 2020-as esztendőben 2,94 milliárd dollárt (1167 milliárd forintot) költöttek ilyesmire a vizsgált 21 európai ország polgárai. 

A tudomány egyértelműen igazolja, hogy a pihenés, a táplálkozás és a mozgás összefüggnek: nagyon fontos dolgok történnek alvás közben, ezért sem mindegy, mennyit és hogyan alszunk – fejtegette G. Németh György, akinek bevezetőjét tíz szakmai előadás követte, jobbára elkeserítő adatokkal.

Tendenciózusan és súlyosan romlanak az alvásadatok

Dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője előrebocsátotta, hogy a magyar kormányzat határozott célja, hogy növekedjen az egészségben eltöltött évek száma. E szándékhoz rendelt mottó, hogy „Az egészség érték és élmény”. Ennek dacára a hazai halálozási okok között az alábbiak a listavezetők, illetve az alvás témája szempontjából érdekesek:

• nem megfelelő táplálkozás: 24 százalék,
• dohányzás: 21 százalék,
• alkoholfogyasztás: 7 százalék,
• nem megfelelő levegő: 7 százalék,
• mozgásszegény életmód: 2 százalék.

A főosztályvezető megjegyezte: az említett okok sokszor együtt hatnak, és jókora hatással vannak az alvásminőségre és -mennyiségre is, aminek pedig további szerepe van az életminőségre és -hosszra.

Kun Eszter, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatási igazgatója döbbenetes számokat ismertetett a Budapesti Alvásközponttal közösen immár ötödször elvégzett kutatásukból. Többek között felmérték, hogy milyen tényezőket vél a lakosság fontosnak az egészségmegőrzés szempontjából: a válaszadók szerint a legfontosabb az egészséges táplálkozás, a jó alvás és a sok mozgás, ugyanakkor lesújtó adat, hogy 52 százalék szerint a rendszeres szűrővizsgálat a legkevésbé fontos.

viszont sokkal többen feleltek úgy, hogy kevesebbet alszanak, mint korábban, és egyre többeknél súlyos a helyzet. Ez azt jelenti, hogy a kialvatlanságuk már kihat a mindennapi életükre, a munkateljesítményükre és/vagy egészségügyi következménnyel is jár – utóbbiaknak természetesen azonnali negatív gazdasági hatása is van.

Sokba kerül és veszélyes is a kialvatlanság

A pénzügyi összefüggésekre világított rá dr. Szabó Gyöngyi neurológus, pszichiáter, a svédországi Luleai Egyetemi Oktatókórház munkatársa is.

Kiemelte, Magyarországon hat-hétszázezer, Európában 40 millió, a világon 300 millió ember szembesül depressziós problémával, ami ugyancsak összefüggésbe hozható az alvásgondokkal. Ez pedig csak fokozódott a koronavírus-járvány nyomán: 2021-re 76 millióval több szorongó és 52 millióval több depressziós lett. Nyakaljuk is az antidepresszánsokat, ezt illusztrálja az alábbi, a fogyasztásnövekedést összefoglaló ábra:

Az OECD adatai szerint csakis Dániában csökkent az ilyen szerek használata, nálunk viszont 125 százalékkal nőtt, a vizsgált európai országokban pedig 147 százalékkal összesen. Ennek természetesen jelentős az anyagi vonzata: csak 2020-ban 

Érdekes párhuzamos igazság, hogy miközben Izlandon nőtt a leginkább az ilyen szerek fogyasztása, a szigetország lakosai számítanak a második legboldogabbnak a világon. Hasonló a helyzet Svédországban, ahol a negyedik legtöbb antidepresszánst fogyasztják, miközben a hatodik legboldogabbak a mérés szerint.

Nem tiltott a munkahelyi alvás, sőt

Mindeközben a hazai kutatás szerint a szubjektív megítélés is romlott, magyarul az emberek érzik is, amit a számok bizonyítanak a romló alvásminőséggel kapcsolatban, noha a mennyiség nem sokat változott tavaly óta: jelenleg átlagban hétköznap 6-7, hétvégén 7-9 órát alszunk, viszont már a lakosság 26 százaléka használ rendszeresen valamilyen alvássegítő terméket, és további 30 százalék alkalmanként.

A munkahelyi vonatkozásokat tárgyaló szakaszban Kemény Péter az E.ON sokszínűségi és integrációs szakértője elmondta: 

Mindezek okán szervezte meg a cég a saját jóléti politikáját, aminek lényege, hogy fókuszba helyezték az egzisztenciális jólét mellett a lelki egyensúly és a személyi célok összehangolását is. Ennek keretében a vállalatnál nemhogy tiltott, nagyon is lehetséges a munkahelyen és munkaidőn belüli mikroalvás, másképpen tízperces-negyedórás csendes pihenők beiktatása.