Az hónapok óta tárgyal az orosz alumíniumimport betiltásáról névtelenségüket kérő források szerint. A februári szankciós csomag közel 200 magán- és jogi személyre terjedt ki, de nem tartalmazott szektorális lépéseket, így a könnyűfémet sem érintették. Azonban a bennfentesek elárulták a Reutersnek: az Európai Bizottság hamarosan újabb importtilalmat tartalmazó csomagot javasolhat a tagállamoknak.

Polished,Titanium,And,Aluminum,Rods,And,Pipes, polished titanium and aluminum rods and pipes
Az unió még nem hozott szankciókat az orosz alumínium ellen. Fotó: Irina Zabara

Az orosz alumínium kiesése miatt az öreg kontinens több mint 500 ezer tonnás hiánnyal nézhet szembe: tavaly az orosz alumíniumrudak az EU importjának 8 százalékát adták 512 122 tonnával. Ez csökkenés a 2022-es 12 százalékhoz és a 2018-as 19 százalékhoz képest, de még mindig jelentős mennyiségnek számít. A problémát csak részben enyhítené az Európában leállított kapacitások újraindítása.

Az unió a hiányzó volument Ázsiából pótolhatja, viszont az európai és az amerikai vevők versenye felhajthatja a fém árát. Tavaly az amerikai 0,4 százalékát tette ki az orosz alumínium 16 902 tonnával, ami erőteljes zsugorodás a 2018-as 9 százalékhoz viszonyítva. Az amerikai cégek a geopolitikai feszültségek és a vámok miatt a közel-keleti, ázsiai beszállítók felé fordultak az elmúlt években.

Így aztán a térség vállalatai nem lesznek képesek gyorsan és teljes mértékben pótolni az európai hiányt. 

A közel-keleti országokból, köztük az Egyesült Arab Emírségekből és Bahreinből származó alumíniumért folytatott vetélkedés gerjesztheti az inflációt, miután a könnyűfémet számos iparágban alkalmazzák, például az elektromos járműveknek is fontos összetevője. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a húszik vörös-tengeri támadásai miatt már most drágább a szállítás a régióból.

Egyszer már pánikot okoztak a szankciók

A legnagyobb orosz gyártónak számító Ruszal és tulajdonosa, Oleg Gyeripaszka ellen évekkel ezelőtt vezettek be szankciókat. Washington ugyanis 2018-ban azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozott az amerikai elnökválasztásba, ezért büntetőintézkedéseket rendelt el üzletemberekkel és az irányításuk alatt álló vállalatokkal szemben. 

A Putyin-közelinek kikiáltott Ruszal esetében az átláthatatlan a tulajdonosi kör okozott problémát. Akkor Gyeripaszka másokra íratta tulajdonrészét, eleget tett a függetlenség követelményinek, így a szankciókat visszavonták. Viszont a büntetőintézkedések bejelentetése után az alumínium ára a londoni fémtőzsdén (LME) néhány nap alatt 35 százalékkal nőtt.

Az elemzők egy része nem aggódik: szerintük az új tilalom esetén az áremelkedés valószínűleg nem terjedne olyan mértékben, mint 2018-ban, mivel Ázsiában többlet van, az orosz kínálat pedig Kínába irányulna. A távol-keleti ország már most is az orosz alumínium egyik fő célpontja az olaj és a gáz mellett a háború kitörése óta.

Ukrajna elveszítheti az energiaháborút az oroszokkal szemben

A legnagyobb ukrán magánkézben lévő áramtermelő vezetője szerint az amerikai támogatás késedelme gyengíti Kijev képességét, hogy ellenálljon az áramellátás elleni támadásoknak. A Világbank novemberben 12 milliárd dollárra becsülte az ukrán energiaszektorban a háború során keletkezett károkat, felmérése szerint 2022„2023 telén az ország energetikai infrastruktúrájának több mint 50 százaléka károsodott.