Szinte valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Mintegy 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett szintjét. Jövőre a finn jegybank prognózisa (amely a londoni elemzőcég, a Consensus Economics aggregált adataira épül) gyorsuló GDP-növekedést jósol, amely elérheti az 5,4 százalékot, de az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül. Becslések szerint a havi nyugati támogatásszükséglet elérheti az 5-6 milliárd eurót. Eszerint hosszabb távon csak egy több száz milliárd eurós alap – kijevi közgazdászok szerint például a Nyugaton, főként Belgiumban lefoglalt oroszországi deviza- és értékpapír-tartalékok – kellene, hogy több évre előre tervezhessenek. Persze a háború alakulása mindenfajta számítást keresztülhúzhat.
Forráshiány
Ukrajna a hatalmas nyugati támogatás ellenére forráshiányban szenved. Emiatt is hirdették meg a háborús államkötvényeket, visszafizetési garanciát ígérve. Évi 16 százalékos hozamot ígérnek (szemben a bankbetétek 10,5 százalékos bruttó kamatával), emellett a kötvények után nem szednek 18 százalékos szja-t.
A háborús viszonyok, az elaknásított termőföldek ellenére Ukrajna tavaly jelentős külkereskedelmet bonyolított le. A külkereskedelem alakulása nem követte az általános, növekedéscentrikus gazdasági trendet,
2023-ban az árukivitel még a háború kirobbanása miatt rendkívül nyomott 2022-hez képest is további 18 százalékkal csökkent,
és 36,19 milliárd dollárt tett ki. A behozatal ezzel szemben 15 százalékkal meghaladta a 2022-es szintet, értékben 63,56 milliárd dollárt tett ki – jelentette a kijevi állami statisztikai hivatal.
Ukrajna legfontosabb exportcikkei a gabona és gabonatermékek voltak az összexport 24,6 százalékával. A második legfontosabb kiviteli tételt a növényi és állati zsírok, olajok adták, amelyek az exportban 15,8 százalékkal részesedtek. Mint a statisztikai adatok forrása, a hamburgi Statista megjegyzi, az ukrajnai háború – tekintettel arra, hogy Kijev világméretekben is igen jelentős élelmiszer-exportőr – kihatott a globális ellátási helyzetre is. Ehhez hozzájárult, hogy a háborúban a támadó, Oroszország maga is igen jelentős agrárexportőr, mezőgazdasági kiviteli szerkezete hasonló Ukrajnáéhoz. A háború miatti ellátási zavarok a világ szegényebb, importra szoruló részében voltak érezhetők, kiváltképpen Ázsia és Afrika egyes régióiban.
Ukrajna alapvető gazdaságszerkezete a foglalkoztatottak aránya szerint az „utolsó békeévben”, 2021-ben:
- mezőgazdaság: 15,1,
- ipar 24,1,
- szolgáltatások: 60,8 százalék.
Az ország függetlenné válása (1991) óta elsősorban az iparban foglalkoztatottak száma csökkent (ez kisebb mértékben a mezőgazdaságra is érvényes), miközben a szolgáltatásokban nőtt.
Politikai hátszél
Mindeközben Kijevet hatalmas politikai hátszél segítette. A nyugat egyik kiindulópontja az volt, hogy az ukrán exportot (importot) növelve tehermentesíthetik a támogató országokat, Európában elsősorban Németországot. Ugyanakkor ez a legfontosabb támogató országokban – Kijev nyugati szomszédainál, elsősorban Lengyelországban, Nyugat-Európában Franciaországban és kisebb mértékben Németországban (a feléledő és Kijev katonai-politikai támogatásában egyre erősebb szerepet játszó eeimari háromszög államaiban) – komoly agrár-, élelmiszerpiaci és vámügyi válságot robbantott ki.
Az Európai Parlament illetékes bizottságának minapi szavazásával ismét a politikai érdekek kerekedtek felül az EU-tagországok agrárszférája érdekeivel szemben. A bizottsági voksoláson a tagok több mint kétharmada jóváhagyta az EU agrárminiszterek döntését (amelyet még a plenáris ülésnek, más grémiumoknak is jóvá kell hagyniuk), hogy
az ukrán gabona, döntően búza és árpa, továbbra is vámmentesen érkezhessen az EU belső piacaira.
Ahol a helyi gazdák keményen fellépnek a szigorú EU-termesztési szabványokat meg nem tartó, olcsó ukrán gabona szerintük tisztességtelen versenyelőnyeivel szemben.
Választások előtt
A külső helyzet nem kedvez Ukrajnának, bármennyire is jók (viszonylagosan) a gazdaság eredményei. Amerikában év végén elnökválasztás lesz, amelynek a kimenetele erősen hathat a háború alakulására, a gazdaságra, a helyreállításra. Tekintve, hogy júniusban EP-választásokat tartanak, és az európai integráció politikai (törvényalkotó, döntéshozó) pillérénél az Ukrajnát minden körülmények között támogató baloldali-liberális erők visszaszorulására számítanak az e kérdésben óvatosabb jobboldallal szemben, az Ukrajna sorsára vonatkozó kérdés megválaszolása még nincs lefutva.
