BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Adventi utazások – Krakkó egy falatnyi reneszánsz

Nincs túl sok olyan nagyváros Kelet-Közép-Európában, ahol szó szerint a turistára köszön a késő középkor. Krakkó ezt teszi. A város méltatlanul elkerülte a hazai turisták figyelmét – talán az oda vezető infrastruktúra hiánya miatt –, a hazai városlátogató turisták inkább Prága és a kisebb-nagyobb cseh városok felé mozogtak. A prágai párhuzam nem véletlen.

Krakkó Kis-Lengyelország vajdaság központja, a 16. század végéig a Lengyel Királyság fővárosa, a hanzaszövetség tagja és 1978-tól a világörökség része. Mégis valahogy elkerülte itthon az új generáció figyelmét. A mai negyvenesek, ötvenesek inkább cseh és szlovák területekre járnak várost nézni és bulizni. Pedig Krakkó nem csak egy hétvégét érdemel.

krakkó, reneszánsz
Posztócsarnok Krakkó főterén / Fotó: Hőnyi Gyula

Krakkó óvárosát az elmúlt néhány évtizedben eredeti formájába állították vissza, és mára ékszerdobozként nyitják ki a turistáknak. Krakkó mára joggal vetett szemet a prágai turizmusra, az idegenvezetők határozottan állítják, hogy a város vezetése Prágával versenyez a turisták elhódításért. Tényszerű adat, hogy Kis-Lengyelország vajdaságba évente több mint 20 millió látogató (ennek a fele kifejezetten turista) érkezik, amiből Krakkó több mint 12 milliót fogad, kifejezetten turisztikai jelleggel pedig 7 milliót. A közeli reptere 3 milliós átutazóval (és jelentős kapacitástöbblettel) rendelkezik, tehát van hova fejlődni.

Krakkó magyar vonatkozásai

A magyarok számára különösen érdekes lehet város, mert a lengyel és a magyar királyság összefonódásai miatt számtalan hazai vonatkozása van – ezt érdemes önállóan felfedezni és kikutatni, nem is kell túl sok munkát belefektetni.

Az óvárosi rés a 13. századtól egészen a 19. századig formálódott, így a gótikától egészen a szecesszióig szinte minden stílus megtalálható. Külön érdekesség, hogy a város szerkezete, útjainak nyomvonala alig-alig változott a 14–15. századi fellendülés óta, így szó szerint ráköszön a turistára a középkor és az újkor hajnala. A város a 14. század második felében, II. Jagelló Ulászló alatt tagja lett a hanzaszövetségnek, innen ered a város gazdagsága is. III. Kázmér – aki nem mellesleg egy ellenvárost alapított szabad kereskedelmi joggal, ez ma Krakkó Kázmérváros része – halála után Nagy Lajos Anjou magyar király vette át a lengyel koronát, ám továbbra is megtartotta Krakkót a lengyel királyság fővárosának. Egészen 1587-ig, amikor a svéd Vasa-házból származó III. Zsigmond Varsóba költözött. A rossz nyelvek szerint állandóan betegeskedett a krakkói szeles időjárás miatt. Így lett Varsó a Lengyel királyság fővárosa, de Krakkó megtartotta előjogait. Amikor a svéd király elköltözött, a krakkói szóbeszéd szerint egyszerre nőtt az intelligenciaszint a városban és Varsóban is, utalva ezzel Krakkó magasabb szellemi színvonalára. 

Krakkó szárnyas oltár
Veit Stoss monumentális szárnyas oltára / Fotó: Hőnyi Gyula

Az ellentétek után is Krakkó maradt a koronázóváros, és megengedhette magának, hogy például Mátyás udvarából importáljon magának olasz mesterembereket, hogy tovább építsék a várost. Ezért az óvárosi rész, főleg a központja, nagyon emlékeztet Veronára, Firenzére, és van némi velencei beütése is.

A Krakkó–Varsó intelligenciaellentétet persze igazolni nem lehet, tény azonban, hogy Krakkó annyira gazdag város volt, ami magyarázhatja a polgárok elitizmusát, hogy a német Veit Stoss kőfaragó, szobrászmester a város egész éves költségvetését kapta, hogy megfaragja Európa máig legnagyobb szárnyas oltárát a főtéren álló Boldogasszony-templomnak. Az oltár középső része Szűz Mária mennybe vételét és megkoronázását ábrázolja. Hogy az alku valóban csak az oltárra vonatkozott-e, vagy más munkákra is, azt nem tudni.

Ilyen hosszú nevű kocsma márpedig nincs / Fotó: Hőnyi Gyula

Több, a mesternek tulajdonított műemlék is található a templomban. Ám csak a waweli székesegyházban IV. Kázmér lengyel király vörös márványból készült síremléke, illetve Olesnicki érsek gnieznói székesegyházban található márvány síremléke bizonyítottan az ő munkája.

Élő múlt

Ezt a színes és fordulatokban gazdag kulturális „egyveleget” állította helyre hosszú évtizedes munka és hatalmas összegek árán a város úgy, hogy semmilyen skanzen jelleg nem érződik az óváros utcáin. Minden épület szerves részét képezi a mindennapoknak, és külön érdekesség, hogy a város nem a középkori kínzások bemutatásával csalogatja a múzeumokba a turistákat, ahogyan ezt például a csehek és szlovákok simán a látogatók arcába tolják. 

Popkultúra

Kázmérváros központjában két ikonikus épület is áll. A zsidó negyed központjában több jelenetet is forgattak a Schindler listája filmhez, illetve onnan nem messze található a piactér, amely egykor az árusok raktárépületeként szolgált, mára azonban éjjel-nappal nyitva tartó melegszendvicsező, jószolgálati olcsó közületi pont józanodó bulisták számára. Ráadásul innen csak két villamosmegálló az óváros belseje.

A skanzen jelleg több szempontból sem lett volna célszerű. Egyrészt Krakkó felvilágosult, nagyon nyugatias, modern város. Másrészt mára hivatalosan 800 ezer lakosú, amihez nagyjából 200 ezer diák (főleg egyetemista) párosul, az agglomerációval számolva pedig nagyjából 1,2 milliós várossá vált, tehát fontos maradt a használati értéke is. Ennek köszönhetően nemcsak kulturális és oktatási központ a Kis-Lengyelország régióban, hanem egyben a szórakozás központja is. Kázmérváros negyede Soho méretű, itt található a város egyetlen Michelin-csillagos étterme is.

Látnivalók Krakkóban

  • Boldogasszony-templom (óránként élő kürtszó)
  • Wawel-székesegyház
  • Kázmérváros bulinegyed
  • Főtér alatt húzódó föld alatti múzeum, a város fejlődése a 13. századtól a 18. századig
  • A főtéren álló posztócsarnok
  • Egy pohár ital az „Első kocsma a Stolarskie-n, a Maly Rynek felől érkezőknek a bal oldalon” nevű kocsmában

Az árai jellemzően Budapesti fekvésűek, a kulturális nevezetességek belépői ugyancsak megfizethetők. A várost érdemes tömegközlekedéssel átszelni, aminek praktikus oka, hogy az óvároson kívül állandóan forgalmi dugó van. A lengyel háztartások autóellátottsága az osztrák szinten van, és a jelek szerint használják is az eszközöket. Kijutni a városból csúcsidőben legalább egy óra. Nagy probléma, hogy eljutni sem egyszerű Krakkóba (Budapesttől 390 kilométer), vonattal és repülővel is át kell szállni (Magyarországról menet), de például Bécsből van közvetlen repülőjárat. Így marad az autó, amivel autópálya híján alsó hangon is hatórás az út, de inkább hét órával érdemes számolni. Talán ez az, ami miatt a magyar turisták homlokteréből kiesett Krakkó, bár az adatok szerint a városba szignifikánsan több magyar turista érkezik, mint Lengyelország bármely városába.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.