Klímakatasztrófák: lépne az EU, uniós biztosítási rendszer a cél
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatásinyugdíj-hatóság (EIOPA) és az Európai Központi Bank (ECB) ma közös javaslatot tartalmazó dokumentumot adott ki, amely az EU-ban bekövetkező természeti katasztrófák gazdasági hatásainak csökkentését célozza. Ez a dokumentum a 2023-ban közzétett közös ECB-EIOPA-vitaanyagban bemutatott szakpolitikai lehetőségekre épít, és a klímakatasztrófák biztosítására vonatkozó, magán- és közszektort is érintő „lépcsőzetes megközelítést” javasolt.
A javaslat a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti katasztrófák egyre gyakoribbá és súlyosabbá válására, valamint az ezekből eredő növekvő gazdasági veszteségekre reagál. Célja, hogy megvédje az embereket, a vállalkozásokat és a kormányokat ezektől a veszteségektől, és ezzel egyidejűleg mérsékelje az EU-t érintő makrogazdasági és pénzügyi stabilitási kockázatokat. Ezt úgy éri el, hogy ösztönzi a kockázatcsökkentést és az alkalmazkodást, valamint tisztázza a magán- és közszektor közötti felelősségmegosztást – olvasható az EIOPA oldalán.
Az ECB és az EIOPA az EU-ban és a tagállamokban meglévő struktúrákra alapozva egy lehetséges EU-szintű megoldást javasol, amely két kiegészítő pillérből áll:
- Egy EU-s köz-magán viszontbiztosítási rendszer, amely növeli a természeti katasztrófák kockázatára vonatkozó biztosítási fedezetet. Ez a rendszer az EU-n belüli magánkockázatok és veszélyek összegyűjtésével méretgazdaságosságot érne el, és európai szinten diverzifikálná a magas kockázatokat. A finanszírozást kockázatalapú díjakból biztosítanák, amelyeket (viszont)biztosítók vagy nemzeti biztosítási rendszerek fizetnének.
- Egy EU-s alap a közszférát érintő katasztrófafinanszírozásra, amely megerősítené a tagállamok katasztrófakockázat-kezelését. Ezt az alapot a tagállamok hozzájárulásaiból finanszíroznák, és a természeti katasztrófák utáni közinfrastruktúra újjáépítését segítené. A támogatás feltétele az lenne, hogy a tagállamok előzetesen megállapodott kockázatcsökkentő intézkedéseket hajtsanak végre, hogy minimalizálják az erkölcsi kockázatot.
Ahogy a természeti katasztrófák egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, a biztosítás várhatóan kevésbé lesz megfizethető, és az egyébként is tetemes biztosítási védelmi rés tovább szélesedhet. Ugyanakkor a dokumentum rámutat arra, hogy a nemzeti köz-magán biztosítási rendszerek több országban segítenek csökkenteni ezt a védelmi rést. A dokumentum elemzi, hogyan használják ezek a rendszerek a magán- és közforrásokat a cél eléréséhez.
Az Európában nemrég történt események rávilágítottak azokra a kihívásokra, amelyekkel az EU és tagállamai a természeti katasztrófák kezelésében szembesülnek
– mondta Petra Hielkema, az EIOPA elnöke. „Ez összehangolt cselekvést követel. A javaslatok célja egy vita elindítása arról, hogy milyen módon lehetne egy EU-szintű megoldással csökkenteni a biztosítási védelmi rést, miközben megőrizzük a nemzeti biztosítási rendszerek integritását” – tette hozzá.
Luis de Guindos, az ECB alelnöke így nyilatkozott: „Felkészültnek kell lennünk a növekvő klímakockázatokra. Az itt bemutatott javaslat egy lehetséges módja annak, hogy mérsékeljük a természeti katasztrófákból eredő makrogazdasági és pénzügyi stabilitási kockázatokat, miközben csökkentjük az erkölcsi kockázatot is.”
Milliárdokban mérhető károk: az áradások hosszú távon terhelik a spanyol gazdaságot
A valenciai áradások által okozott közvetlen károk összege meghaladja a tízmilliárd eurót, ami az érintett régiók éves GDP-jének jelentős hányadát teszi ki. A legnagyobb csapást a helyi vállalkozások szenvedték el: 23 ezer vállalkozás, köztük számos kis- és középvállalkozás került működésképtelen állapotba. Emellett a mezőgazdasági termelők is súlyos veszteségeket jelentettek: 53 ezer hektárnyi termőföld vált használhatatlanná, és a terménykiesés önmagában 150 millió euróra rúg.
