Orosz-ukrán béketárgyalások - Magyarország kulcsszerepbe kerülhet
Minderre az orosz–ukrán háború legalább egy nagypolitikai felvigyázója-meghatározója, az Egyesült Államok jövendőbeli kormányzata pozitívan reagál. Moszkva tartja magát Putyin elnök minapi megjegyzéséhez: most (amikor nyerésben van a hadszíntéren) nem tartja meghatározónak a béketárgyalásokat – de az oroszországi elemzők szerint nem zárkózik el előle.
Budapest közvetítő szerepben az orosz–ukrán háborúban?
Ebben a bonyolult folyamatban a magyar kormányfő közvetítő szerepe is felértékelődik. Michael Waltz floridai republikánus képviselő, Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelölt nemzetbiztonsági tanácsadója erről beszélt a hét végén a CBS tévéállomás „Face the Nation” (körülbelül: Találkozás a Nemzettel) című igen befolyásos és régóta futó műsorában.
A műsor házigazdája, Margaret Brennan utalt rá, hogy Waltz is részt vett a múlt héten Orbán Viktor magyar kormányfő és Donald Trump Mar-a-Lagói tárgyalásán Floridában. A magyar miniszterelnök két dolgot képviselt:
- karácsonyi tűzszünet és
- hadifogolycsere.
Ez az egész háború egy első világháborús stílusú hadviselés, emberi húsdaráló
– vélekedett Waltz, hozzátéve: „Meg kell állítanunk a harcokat … És ha ennek az első lépése egy valamiféle tűzszünet, akkor meg kell tüzetesen vizsgálnunk, mit is jelent az. De 2025. január 20-ig koordinálunk a jelenlegi adminisztrációval.” „Eszerint Orbánnal nem üzentek Putyinnak?” – vetette közbe Brennan. „Nem mennék bele a részletekbe” – válaszolt Waltz. „De természetesen folytatjuk a tárgyalásokat – és Trump elnök világossá tette, hogy azt akarja: ez a háború szűnjön meg.”
Csiki-csuki lengyel módra
Ukrajna hamarabb reagált a Waltz-megnyilvánulásra, mint Oroszország. Az rbc.ua hírportál címének kérdése: Orbán a közvetítő Putyinnal? Moszkva egyelőre nem kommentálta Michael Waltz szavait. Viszont napokkal korábban Varsó állt elő egy kezdeményezéssel, amire Amerika válaszolt hallgatással. Washingtonnak vélhetően kellemetlen lett volna az alábbi szerfelett kényes kérdésben állást foglalnia.
Amikor ugyanis kiszivárgott, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök „le akarja végleg zárni az Ukrajna-dossziét”,
Lengyelország elsőként ugrott elő, hogy majd ő – baltikumi és skandináviai barátaival közösen – támogatja Ukrajnát, és beugranak az amerikaiak támogató katonai surranójába.
Aztán, amikor eloszlott a hirtelen támadt lelkesedés, kiderült, hogy az európai lábakra nagyon nagy az amerikai katonai bakancs. Varsó, ahogy elsőként ugrott be, most elsőként ugrik ki.
Jön a lengyel EU-elnökség
Donald Tusk balliberális kormányfő Emmanuel Macron francia elnöknek megerősítette: semmi szín alatt sem küldenek lengyel csapatokat Ukrajnába. Az okok: katonailag, pénzügyileg és történelmileg túl nagyok az orosz–ukrán háború miatt Varsó nyakába szakadó terhek. Azaz a lengyelek messziről, a pálya széléről, kibicként bekiabálva biztatják a többieket. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert
Magyarországtól idén év végétől Lengyelország veszi át fél évre az EU soros elnöki tisztét.
Közben a lengyel javaslat, hogy a békekötés után, annak ellenőrzésére NATO-csapatokat küldenének Ukrajnába, a NATO-országok nagyobbik részénél nem váltott ki egyetértő morajt. Ez idő szerint Franciaország mellett Nagy-Britannia áll szilárdan az Ukrajnába NATO-csapatokat „békefenntartás” címen küldők oldalán. Németország (Annalena Baerbock kifutó külügyminiszter szerint) „hajlik rá” hogy csapatokat küldjön. A többi ország egyelőre konkrétan nem kötelezte el magát.
Új orosz technológia: az üvegszálas drón
Nincs változás a harctéren, lassul az orosz erők előrenyomulási üteme, amit a Kreml-közeli hírmagyarázók a politikai-katonai vezetés szándékával indokolnak: „Kíméljük az emberéleteket, a katonákat.” Oroszország katonai fölénye továbbra is érződik a földön, a levegőben és a tengereken is.
Moszkva új technológiákat alkalmaz: üvegszálas vékony kábel köti össze a kezelőt a drónnal, amely ezzel a megoldással érzéketlenné válik az elektronikus hadviselési módszerekre, például a drón és irányítója közti drót nélküli információcserét akadályozó frekvenciablokkolókra. Ezzel a technikával – amely viszont megköveteli, hogy a drón kezelője közelebb húzódjon célpontjához, célterületéhez – nő a drónkezelő elleni támadás veszélye. Viszont a minap,
a Vojennoje Obozrényije (Katonai Szemle) nevű orosz szakportál szerint két, ukrán oldalon harcoló, nagy-britanniai eredetű Challenger 2 harckocsit lőttek ki az orosz üvegszálas drónokkal.
Moszkva már bevetette az észak-koreai eredetű Bulsae-4-es, eredetileg légvédelmi fegyverként, rakétaként funkcionáló fegyvert. Ezúttal az ukrajnai harctér felett célkereső-őgyelgő (loitering munition) harckocsi-elhárító harceszközként működik az észak-koreai rendszer, amelynek az előnye, hogy a kezelője a rakéta orrában lévő kamerán át valós idejű képet kap a célterületről. A háromtengelyes, gumikerekű páncélozott harcjárműnek – amelyben a drónkezelő ül – elég 20 kilométerre megközelítenie a tűzvonalat.
Ajánlott videók
Részvénypiac: hozta a kötelezőt a Netflix, a japán választások felkavarták a kötvénypiacot
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.