Merz: az örök második, akitől most a Volkswagen és Nagy Márton is a csodát várja

A jelenleginél egy sokkal pragmatikus gazdaságpolitika jöhet a CDU és Friedrich Merz hatalomra kerülésével – állítja Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója, korábbi német nagykövet. Február 23-án választást tartanak Németországban, és a választások toronymagas esélyesei a kereszténydemokraták és Angela Merkel egykori pártbéli ellenlábasa, a CDU mostani elnöke, Fredriech Merz. Bár a kormánykoalíciós tárgyalások akár hónapokig is elhúzódhatnak, és biztosan nem lesz sétagalopp egy nagykoalíció tető alá hozása az SPD-vel az AfD-vel való affér után, de alapjaiban változhat a meg a gazdasághoz való hozzáállásuk a leendő kormánypártoknak. Amire óriási szükség is van, Németország több évtizede nem látott válságban tántorog.

Teljes csőd a jelzőlámpa-koalíció kormányzása

Az SPD–FDP–Zöldek alkotta kormánykoalíció csúfos bukása egyszerre írható az adósságfékről szóló viták és a gazdasági nehézségek számlájára. 2024 végig a német gazdasági szereplők létszámleépítési és gyárbezárási terveitől volt hangos, olyan nagy világcégek, mint a ZF, a Bosch, a BASF vagy Thyssenkrupp egymás után jelentették be, hogy hol húzzák meg a nadrágszíjat. A legtragikusabb mégis a Volkswagen kálváriája volt, a wolfsburgi székhelyű vállalat 87 éves történetében először tervezett gyárat bezárni saját hazájában. Bár ettől később elállt, így is 35 ezer munkavállaló lett az áldozata a cég racionalizáló lépéseinek. A nehézségek természetesen a munkaerőpiacot is utolérték, amely 2025 januárjában már tíz éves mélyponton a közel 3 milliós munkanélküli létszámmal.

A zöldenergia-politikának és a korábbi sikeres német modell feladásának is egyenes következménye lett, hogy 2023 után 2024-et is recesszióban töltötte Németország. És minden bizonnyal ez még nem a vége. Egyre több olyan modell és előrejelzés lát napvilágot, amely azt jósolja, hogy Európa legfejlettebb gazdasága idén sem fog talpra állni. Sőt, van egészen horrorforgatókönyv is, a Bundesbank egy évtizedes stagnálást vetített előre, amennyiben Donald Trump beváltja a fenyegetéseit, és tényleg megvámolja az Európából érkező autókat. Pedig olyan, hogy három évig recesszióban legyen Németország, a 2. világháború óta nem fordult elő.

Magyarország is Merztől várja a megoldást

Magyar szempontból mindez kifejezetten rossz hír, hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere ugyanis Németország, a magyar export 25 százaléka közvetlenül oda megy, tehát ha német gazdaság földbe áll, a magyar célokat is hazavágja. Tavaly épp ezért kellett a kormánynak mindössze két hónap után a 4 százalékos növekedési álmait feladnia, hogy aztán a harmadik negyedéves lesújtó GDP-adatok után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyenesen arról kezdjen el beszélni, „hogy a német gazdaság maga alá teperte a magyart”. 

Mivel Magyarország egy kis nyitott piacgazdaság, ezért ameddig a német kereslet és gondok nem oldódnak meg, addig szinte lehetetlen elérni a 2-3 százaléknál nagyobb növekedést. Pontosabban lehet, a belső fogyasztás felpörgetésével, de az külkereskedelmi deficitet és újabb eladósodási spirált okozna, tehát visszacsúsznánk oda, ahonnan nagy nehezen sikerült 2024-ben kikerülni. Arra pedig biztosan nincs esély, hogy a rövid távon a külpiacainkban változás legyen, ezért a magyar gazdaság érdeke, hogy minél hamarabb magára találjon Németország.

Éppen az elektromos átállás a németek gondja

Prőhle Gergely szerint most a legfőbb kérdés, hogy az adósságfékkel mit kezd az új kormánykoalíció, mivel alapvető gond, hogy nincs elég beruházás a német gazdaságban, főleg az iparban. Ez azonban nem újdonság, a 90-es évek óta tartó folyamat eredménye, hogy az innováció és a digitalizációban is lemaradt Németország, nem függetlenül attól, hogy nincs elég magántőke és állami injekció sem, ami a fejlődést generálna.

Prőhle úgy látja, a német gazdaság részben az elektromos átállásnak az áldozata, a Volkswagen hanyatlásában az is szerepet játszott, hogy Scholzék 2023 decemberében egy tollvonással kivezették az e-autók állami támogatását, amit szerinte rosszul lőtték be a kormánypártok. Ezzel szemben példaként hozta fel a norvégokat, ahol az új autók regisztrációjában 90 százalékos arányt képviselnek az elektromos meghajtásúak.

„Ezt Németországban nem sikerült megugrani, egyrészt a töltőegységek elterjedése is hagyni némi kívánnivalót maga után, másrészt nagyon drágák ezek az autók” – magyarázta a korábbi nagykövet. Arra a kérdésre, hogy az állami támogatásokat esetleg visszahozná-e Merz, szerinte az a gond, hogy nincs miből, ugyanis annyira üres az államkassza, és a kétéves recesszió olyan mélyen ellehetetlenítése a német gazdaság növekedését, hogy nem sok mozgástér maradt. Ezért is állandó téma az adósságfék megszüntetése, csakhogy pont ez a CDU számára szent tehén. Egy megoldás lehet erre a helyzetre: ha kizárják, hogy a felvett hiteleket népjóléti intézkedésekre fordítsák, és kimondottan csak gazdaságélénkítésre lehet majd költeni.

Merz: olcsóbb áram, kevesebb bürokrácia, több szabadkereskedelem

A korábbi német államtitkár szavaival csengenek egybe Friedrich Merz szavai, aki épp vasárnap a Die Weltben közölt véleménycikkében a realitásokhoz közelebb álló gazdaságpolitikát vázolt fel, amit azzal kezd, 2025-ben is fennáll a recesszió veszélye, ám megfelelő intézkedésekkel előreléphet Németország.

Szerinte a német gazdasági modellre globális nyomás nehezedik, amely soha látott mozgásban van. „Mesterséges intelligencia Kínából, az inflációcsökkentési törvény az Egyesült Államokban, a protekcionizmus újjáéledése, a globális konfliktusok fokozódása” – sorolja a változások fő irányait. Úgy látja, hogy véget ért az a szakasz, amikor olcsón szereztek be Oroszországból az energiát, Amerika szabadkereskedelmi útvonalainak védelmére támaszkodhattak, és termékeik a világ élvonalában megkérdőjelezhetetlenek voltak.

„Meggyőződésem, hogy más energiapolitikával többet érhetünk el, a gazdaság és a klíma érdekében egyszerre” – teszi hozzá, egyúttal a bürokrácia csökkentésének szükségességét is kiemeli, illetve digitális minisztert tervez kinevezni kormányra kerülve, akinek az lesz a feladata, hogy Németországot a digitalizáció és a mesterséges intelligencia élvonalába vezesse.

Ami a vámokat illeti, Merz szerint a gazdaságuknak különösen előnyös az európai belső piac és a nyitott piacok, ezért úgy véli, hogy a vámokra adott válasz nem az elszigeteltség, hanem egy még mélyebb európai belső piac és egy új globális szabadkereskedelmi offenzíva.

– hangsúlyozza Merz, aki továbbá adóreformot sürget a jövedelemadó és a társasági adó csökkentésén keresztül.