Igaza van Trumpnak – a tényadatok is ezt mutatják

Tavaly az Európai Unió árukereskedelmi mérlege 147 milliárd eurós többletet regisztrált, vagyis ennyivel több áruféleséget vittek a közösségen kívüli országokba, mint amennyit onnan behoztak. Ez igen nagy kontraszt 2022-hez képest, amikor az EU 436 milliárd eurós hiányról számolt be a magas energiaárak miatti magas értékű energiaimport miatt.

Igaz, ez az év kivételes volt, hiszen 2014 és 2024 között az unió minden évben kereskedelmi többletet regisztrált, kivéve az említett 2022-es évet, amikor a brüsszeli döntések okán megugrottak az energiaárak. A többi évben a gépek, járművek és vegyszerek kereskedelmi többlete meghaladta az energiaárak okozta hiányt.

A vegyi anyagok és kapcsolódó termékek csoportja regisztrálta a legnagyobb növekedést az elmúlt évtizedben, megkétszerezve a 2014-ben megfigyelt többletet, 119,1 milliárd euróról 238,1 milliárd euróra. Az ételek és italok egyenlege is jelentősen nőtt, 33,5 milliárd euróról 52,4 milliárd euróra. Ezzel szemben az egyéb iparcikkek a 2014-es 35,3 milliárd eurós többletről 2024-re 11,2 milliárd eurós hiányra változtak – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból. Az amerikai alkoholimport harmada európai. A vámháború miatt tehát elveszíthetik ezt a piacot az európai borok, mert egyre jobbak és híresebbek az amerikai vetélytársak.

Vámháború: ez bánthatja Donald Trump szemét

Nem véletlen tehát az, hogy Donald Trump amerikai elnök első körben az italokra kivetett vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót annak érdekében, hogy a közösség gondolkodjon el azon, miként tudnák javítani a külkereskedelmi egyensúlytalanságokat. A külkereskedelmi többlet ugyanis elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba áramló áruféleségeknek köszönhető.

Tavaly továbbra is az Egyesült Államok volt az EU-ból exportált áruk legnagyobb célországa, mégpedig 20,6 százalékos részesedéssel. A második helyen az Egyesült Királyság végzett 13,6 százalékkal, majd Kína következik alig 8,3 százalékkal. Szemléletes, hogy közben 2024-ben Kína volt az EU legnagyobb áruszállítója 20,1 százalékos részesedéssel. Az Egyesült Államok pedig csak 12,9 százalékos részesedéssel követte az ázsiai országokat, mégpedig mint látható, igen nagy távolság tartva tőle.

További érdekes adat az is, hogy 2023 és 2024 között a fő kereskedelmi partnerek közül az Egyesült Államokba (5,6 százalék) és Japánba (4,5 százalék) irányuló export volt a legmagasabb éves növekedési ütem, míg a legnagyobb mértékben a Kínába (mínusz 4,6 százalék) és Dél-Koreába (mínusz 2,7 százalék) irányuló export csökkent.

Az importoldalon 2023 és 2024 között Norvégiából (mínusz 13,0 százalék) és Japánból (mínusz 10,7) esett vissza leginkább az áruimport. A legnagyobb importnövekedést India (plusz 9,0) és Brazília (plusz 3,2 százalék) regisztrálta. Brazília importnövekedését erőteljesen segítették a brüsszeli döntések, amelyek ellen az uniós gazdák tavaly hónapokig demonstráltak, kevés sikerrel.

Melyik uniós ország lehet a legnagyobb szálka Donald Trump szemében?

A harmadik országokkal folytatott kereskedelem során a legnagyobb árukereskedelmi többletet 2024-ben Németország regisztrálta, 255 milliárd eurós külkertöbbletet mutatott ki. Jelentősen lemaradva, 65 milliárd euróval következik Olaszország és 57 milliárd euróval Írország.  

Az EU-tagországok közül tehát 2024-ben Németország volt a legmagasabb arányú az EU-n kívüli kereskedelemben, amely az EU nem EU-tagországokba irányuló áruexportjának 27,4 százalékát és az EU importjának csaknem egyötödét, 18,6 százalékát tette ki. A következő három legnagyobb exportőr, Olaszország (11,8 százalék), Franciaország (10,6 százalék) és Hollandia (10,2 százalék) volt.