Lelakatolták a pénztárcát a csehek, a magyarok meg költenek – mi van itt?

Csábító olykor egy-egy feltűnő régiós gazdasági adat érkeztekor az összehasonlítás Magyarországgal, de többnyire érdemes ellenállni. Kiváló példa erre, hogy a fogyasztást és az életszínvonalat szemléltető kiskereskedelmi forgalmi adatok szerint a csehek karácsony hónapjában „dőzsöltek”, a magyarok meg visszafogták magukat, a friss adatok szerint azonban januárban pont fordítva lett. Aki egy hónapja „bezzeg-csehezett”, az pont akkorát tévedett, mint aki korábban „bezzeg-romániázott”. Pedig ezekből a számokból sok minden kiolvasható, ami igaz, és segít a tájékozódásban.

A friss cseh számok szerint januárban 0,4 százalékkal esett a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest, miközben a magyarok 2,1 százalékkal többet fogyasztottak. Ha a decemberi képre fókuszálunk, akkor pont fordítva volt: a csehek novemberhez képest 1,3 százalékkal többet pakoltak a kosarakba, a magyarok pedig 1 százalékkal kevesebbet (amire hatással lehetett a sok év végi külföldi utazás). Akkor most ki módosodik? Vagy az új esztendő mindent felforgat?

A számok értelmezéséhez két alapvető dolgot mindenképpen tudni kell.

• A kiskereskedelmi forgalom – nem csak a környéken – hónapról hónapra jelentősen tud és szokott ingadozni. Rengeteg mindentől, számos helyi tényezőtől függ, hogyan és mikor. Mikor és milyen mértékben emelnek bért, illetve árakat, az alapbéren kívül mikor érkeznek jutalmak, mit diktálnak az időnként változó adószabályok, milyen kormányzati intézkedések befolyásolják a háztartásokat, sőt akár még az időjárás is befolyásolhatja a fogyasztási hajlandóságot. 
• Érdemesebb a kiskereskedelmi forgalom alakulásának éves adatait figyelni. De még ezeket sem egy-két hónapra, mert az adott havi és az előző évi ingadozások az éves változás számait is befolyásolják.

Közép-európai kiskereskedelmi forgalom: az alaptrend a gyógyulás, a lendület még kérdéses

Ennyi elmélet után, ha a táblázatunkra tekintünk, már lesz némi fogalmunk arról, hogyan alakul a helyzet a régiónkban. Sőt még arra is kapunk magyarázatot, hogy az árak emelkedése miért úgy alakul, ahogy.

Amit láthatunk:

• Decemberben (kék oszlopok) csak a csehek nyitották tágabbra a bukszát, a lengyelek, magyarok, románok nem. Az Európai Unió átlaga pedig semmit se változott.
• Januárban (sárga) a lengyeleknél és a magyaroknál élénkült meg a fogyasztás, másutt nem. 
• Az éves változást mutató oszlopokból (december: zöld, január: piros) az látszik, hogy valamelyest az Európai Unió egészében bővül a kiskereskedelmi forgalom, a régiónk országaiban pedig különösen. Ha egy évre tekintünk vissza, ez már trendnek tűnik (a románoknál elbizonytalanodással a végén), de ezt az örömöt visszafogja, ha három évre tekintünk vissza: abból ugyanis már látszik, hogy nem feltétlenül nekilendülésről van szó, inkább felépülésről egy hatalmas visszaesés után, amit az energiaválság keltette hatalmas inflációs hullám okozott 2023-ra.

Fogyasztás: remény az ukrajnai békekötés, ellenszél az infláció

Előretekintve az optimizmust táplálja, hogy vége szakadhat az ukrajnai háborúnak, ami azonban sajnos önmagában még nem garanciája a tartósan felszökött energiaárak visszavonulásának. Ha pedig az energiára többet kell költeni, kevesebb marad a boltra.

Mindamellett, hogy az európai kiskereskedelmi fogyasztás visszakapaszkodása halovány, jelentkezett még egy ellenszél is: a megelőző inflációs cunamit kompenzáló béremelések az áraik emelésére késztették a kiskereskedőket. 

Csehország: kisebb a drágítás hagyományosan és aktuálisan is

Ez az infláció emelkedéséhez vezetett régiószerte, és a fogyasztási kereslet év eleji lanyhulását látva valószínűleg nem véletlen, hogy a csehek – ahol egyébként tradicionálisan is alacsonyabb az infláció – régiós kivételt képeznek: náluk a decemberi 3 százalékról valamelyest még lejjebb ment az éves infláció az év első két hónapjában.

Románia: megszorítások kezdődtek, ráadásul az infláció se tágít

Egyedi eset Románia is, náluk úgy stabilizálódott viszonylag magasan, 5 százalék környékén az infláció, hogy az év végi választások előtti kormányzati pénzszórás felfújta kiskereskedelmi lufi leengedett. Ennek még nincs is vége, mivel a máris megkezdődött megszorítások vélhetően folytatódnak, de a költségvetés hatalmas hiánya eközben az inflációt is tovább táplálja.

Lengyelország: költenek, de ára van

A lengyeleknél hagyományosan erős növekedési motor a fogyasztás, és az elemzők ennek a további élénkülésére számítanak. Az inflációnak ez „használ”, ha nem fogják meg valahogy.

Magyarország: az árrésstop még a kiskereskedőket is védi 

Ami Magyarországot illeti, egyedi eset abból a szempontból, hogy az élelmiszer-infláció újraindulására a kormány erőteljesen reagált, és napokon belül árréskorlátozást vezet be alapvető élelmiszerekre. Ha az intézkedések sikerrel mérséklik az inflációt – amire a szakemberek szerint jók az esélyek –, a kiskereskedelmi fogyasztást talán nem veti vissza az újraéledt infláció. A nyakló nélküli drágulásnak ez a fő kockázata, amit a kiskereskedők gyakran nem vesznek figyelembe árrésük alakításakor.