Csábító olykor egy-egy feltűnő régiós gazdasági adat érkeztekor az összehasonlítás Magyarországgal, de többnyire érdemes ellenállni. Kiváló példa erre, hogy a fogyasztást és az életszínvonalat szemléltető kiskereskedelmi forgalmi adatok szerint a csehek karácsony hónapjában „dőzsöltek”, a magyarok meg visszafogták magukat, a friss adatok szerint azonban januárban pont fordítva lett. Aki egy hónapja „bezzeg-csehezett”, az pont akkorát tévedett, mint aki korábban „bezzeg-romániázott”. Pedig ezekből a számokból sok minden kiolvasható, ami igaz, és segít a tájékozódásban.
A friss cseh számok szerint januárban 0,4 százalékkal esett a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest, miközben a magyarok 2,1 százalékkal többet fogyasztottak. Ha a decemberi képre fókuszálunk, akkor pont fordítva volt: a csehek novemberhez képest 1,3 százalékkal többet pakoltak a kosarakba, a magyarok pedig 1 százalékkal kevesebbet (amire hatással lehetett a sok év végi külföldi utazás). Akkor most ki módosodik? Vagy az új esztendő mindent felforgat?
A számok értelmezéséhez két alapvető dolgot mindenképpen tudni kell.
Ennyi elmélet után, ha a táblázatunkra tekintünk, már lesz némi fogalmunk arról, hogyan alakul a helyzet a régiónkban. Sőt még arra is kapunk magyarázatot, hogy az árak emelkedése miért úgy alakul, ahogy.
Amit láthatunk:
Előretekintve az optimizmust táplálja, hogy vége szakadhat az ukrajnai háborúnak, ami azonban sajnos önmagában még nem garanciája a tartósan felszökött energiaárak visszavonulásának. Ha pedig az energiára többet kell költeni, kevesebb marad a boltra.
Mindamellett, hogy az európai kiskereskedelmi fogyasztás visszakapaszkodása halovány, jelentkezett még egy ellenszél is: a megelőző inflációs cunamit kompenzáló béremelések az áraik emelésére késztették a kiskereskedőket.
Ez az infláció emelkedéséhez vezetett régiószerte, és a fogyasztási kereslet év eleji lanyhulását látva valószínűleg nem véletlen, hogy a csehek – ahol egyébként tradicionálisan is alacsonyabb az infláció – régiós kivételt képeznek: náluk a decemberi 3 százalékról valamelyest még lejjebb ment az éves infláció az év első két hónapjában.
Egyedi eset Románia is, náluk úgy stabilizálódott viszonylag magasan, 5 százalék környékén az infláció, hogy az év végi választások előtti kormányzati pénzszórás felfújta kiskereskedelmi lufi leengedett. Ennek még nincs is vége, mivel a máris megkezdődött megszorítások vélhetően folytatódnak, de a költségvetés hatalmas hiánya eközben az inflációt is tovább táplálja.
A lengyeleknél hagyományosan erős növekedési motor a fogyasztás, és az elemzők ennek a további élénkülésére számítanak. Az inflációnak ez „használ”, ha nem fogják meg valahogy.
Ami Magyarországot illeti, egyedi eset abból a szempontból, hogy az élelmiszer-infláció újraindulására a kormány erőteljesen reagált, és napokon belül árréskorlátozást vezet be alapvető élelmiszerekre. Ha az intézkedések sikerrel mérséklik az inflációt – amire a szakemberek szerint jók az esélyek –, a kiskereskedelmi fogyasztást talán nem veti vissza az újraéledt infláció. A nyakló nélküli drágulásnak ez a fő kockázata, amit a kiskereskedők gyakran nem vesznek figyelembe árrésük alakításakor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.