Árrésstop: szükséges volt, segít, és az áfán keresztül nem működne

Indokolatlanul szaladt el sok élelmiszer ára, és a háztartások védelmében a kormány árrésstopot vezet be egy széles árucikk körre. Szakértők szerint olyan módszert sikerült találni, amely valóban mérsékelheti az árakat és a vásárlók – különösen a szerény jövedelműek – terheit, szemben olyan intézkedésekkel – mint az áfakulcsok visszanyesése –, amelyek nem érnék el ezt a hatást. A gazdaság egészének előrehaladását is ez a fajta intézkedés szolgálja, hiszen olyan elkölthető jövedelmeket hagy a háztartásoknál, amelyek nem a kiskereskedők profitszámláján landolnak.

Március 17-től harminc alapvető élelmiszer esetében vezet be korlátozást a kormány, amely a jelen tervek szerint május 31-éig marad hatályban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte: az árrés 10 százalékra korlátozása az 1 milliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik, így a kisboltok, közértek kínálatának árát nem befolyásolhatja majd a bevezetett árrésstop. 

Árrésstop: miért ezekre az élelmiszertermékekre alkalmazzák?

Az intézkedés alapvető termékekre vonatkozik, amelyek „árrugalmatlanok”, azaz mindenképpen meg kell vásárolnunk őket. A kiskereskedők azt érzékelve emelték az árukat árrésük szélesítésével, hogy a jövedelmek nőttek, arra számítva, hogy az árucikkeket így majd magasabb áron is megvásárolják akár az alacsony jövedelműek is – mondta el a Világgazdaság megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

Március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében vezet be korlátozást a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte: az árrés 10 százalékra korlátozása az 1 milliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik, így a kisboltok, közértek kínálatának árát nem befolyásolhatja majd a bevezetett árrésstop. 

Más termékek ezzel szemben árérzékenyek. Ha a kiskereskedők ezek árának emelésével próbálnák kompenzálni az árrésstop nyomán kiesett jövedelmüket, könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, hogy a vásárlóik elmaradnak. Ha mégis enélkül drágítható árukra lelnek, a kormányzat az árstopkör bővítésével reagálhat.

Ha a kormányzat azt látja, hogy van szándék egy normalizált árszint kialakítására, akkor várhatóan megszünteti, ha viszont azt tapasztalja, hogy más termékek ára számottevően nő, akkor akár ki is terjesztheti az árrésstopot – összegezte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

Miért nem működik az áfacsökkentés ebben az esetben a drágulás letörésére? 

Alternatív eszközként az áfacsökkentés a közgazdászok miatt számos okból nem szolgálná az elvárt célt, a drágítás megfékezését.

• Sok alapvető élelmiszer esetében már eleve alacsony, 5 százalékos az áfakulcs, 2017 óta ugyanis több alapvető élelmiszer áfáját csökkentette a kormány – jórészt pont azokét, amelyeket a legjobban érint a mostani áremelkedési hullám. 
• Az áfa mértéke nem változott az elmúlt években, az infláció okozója így nem lehetett – a drágításnak mások az okai.
• Az áfa megnyesése elvben a költségvetés bevételeit fogja vissza, de sajnos nem a fogyasztók javára. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az áfa csökkentése alig-alig mutatkozik meg az árakban: a különbség az eladók zsebében landol. Holott a problémát pont az okozza, hogy a kiskereskedők a profitjukat kívánták növelni. 

A Vas vármegyei hírportál a vásárlókat is megkérdezte az intézkedésről, videójuk itt látható.

Újra megfizethetőek lesznek a tejtermékek

A kiemelkedően magas árrés különösen a tejtermékek esetében vált szembetűnővé – írta a Magyar Nemzet.

A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint idén januárban

• a tejföl esetében 128,9 százalékos volt ez a különbség a beszerzési és a fogyasztói ár közt,
• a gyümölcsjoghurtnál 87,
• a vajnál 86 százalék.

A tejfölt átlagban több mint kétszeres áron árulták ahhoz képest, amennyiért vették. A gyümölcsjoghurtot és vajat is majdnem dupla áron. A gyümölcsöshöz képest a natúr joghurton alacsonyabb volt az árrés, de még így is 74,9 százalékos, a túrón 69 százalék.

Mérséklődhet a liszt és a hús ára

A KSH februári inflációs jelentésében az élelmiszerek között éves alapon a legnagyobb arányú, 44,3 százalékos drágulás a liszté volt. A búza finomliszten lévő árrés 17,7 százalék, ebben 7,7  százalékos a többlet az árrésplafon meghatározta 10 százalékos maximumnál. Ennél nagyobb, 36,2 százalékosvolt a januárban 339 forintos átlagárú rétesliszten mért árrés – írta lapunk.

A húsok esetében is érzékelhető hatásra számíthatunk, még akkor is, ha szerencsétlen módon pont most megjelent egy olyan tényező, ami a kínálatot csökkentheti, még nem tudni milyen mértékben: a ragadós száj- és körömfájás járvány. Ha azonban ez kedvezőtlen hatással járna az árakra, az árrésstop még akkor is mérsékelné. 

Az átlagos januári árrés az AKI, a KSH és a piaci adatszolgáltatások számai alapján a sertéshús kategóriában például

• a combnál 14,3,
• a karajnál 54,6,
• az oldalasnál 25,
• a tarjánál 48,9,
• a sertészsírnál pedig 45 százalékra jött ki.

Alapesetben az árrésintézkedés akár a fogyasztói ár csökkenését vonhatja maga után, ami pedig kedvezően hathatna a keresletre is.