Rosszul indult az év a francia ipar számára, de a fegyvergyártók készen állnak a háborús gazdaságra

Váratlanul ismét, ezúttal a decemberi 0,5 százalék után az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal csökkent a francia ipar termelése januárban, miközben az elemzők ugyanilyen mértékű bővülésre számítottak. A feldolgozóiparban 0,7 százalékos volt a visszaesés, a decemberi 1 százalékos után. A közlekedési eszközök gyártása ugrott meg csak jócskán a decemberi meredek visszaesés után, a legtöbb iparág termelése csökkent a hónap folyamán.

Az ING elemzése szerint az ipari termelés váratlan visszaesése megerősíti, hogy az első negyedév rosszul indult a francia gazdasági tevékenység szempontjából. Az már korábban kiderült, hogy a háztartások árufogyasztása januárban a kiárusítási időszak ellenére volumenben 0,5 százalékkal csökkent. 

– írták a bank elemzői.

Az üzleti hangulat azonban februárban már enyhe javulást mutatott, különösen az ipari, ami azt jelezheti, hogy a múlt havi teljesítmény valamivel jobb lett a januárihoz képest. Ha ez a tendencia márciusban is folytatódik, a GDP az első negyedévben stabilizálódhat, és elkerülhető a további zsugorodás.

Nem várható idén a francia gazdaság fellendülése

Franciaország gazdasági helyzete azonban az ING szerint összességében továbbra is nagyon rossz. Bár az infláció már nem jelent számottevő problémát az eurózóna második legnagyobb gazdasága számára, az aktivitás gyengesége egyértelműen aggodalomra ad okot.

A költségvetést és a kormány sorsát övező bizonytalanság ugyan enyhült valamelyest, a február elején elfogadott megszorító büdzsé azonban hatással lesz a francia gazdaságra az elkövetkező hónapokban, ahogyan a Donald Trump amerikai elnök által az EU-val szemben is kirobbantásra váró vámháború is.

Így az elemzők szerint egyelőre kevés jel utal arra, hogy az év hátralévő részében valódi fellendülés várható. 

ami a bizonytalanságokkal együtt valószínűleg azt eredményezi, hogy magas marad a háztartások megtakarítási rátája, továbbra is visszafogva a fogyasztás lendületét.

Emelkednek majd a védelmi kiadások

Kevés az esélye annak is, hogy a védelmi kiadások emelése erős hatással lesz az idén a francia gazdasági tevékenységre, az ING előrejelzése szerint így a GDP a tavalyi 1,1 százalék után az idén csak 0,6 százalékkal fog növekedni.

A védelmi kiadások emelésére pedig van mód és kényszer is. Emmanuel Macron elnök már 2022 júniusában beszélt arról, hogy Franciaország átállt a „háborús gazdaságra”, de az Európai Unió egyetlen nukleáris nagyhatalma akkor még a GDP 2 százalékát sem költötte védelemre – emlékeztetett a France 24 internetes oldala. A helyzet 2024-re sem lett sokkal jobb, Párizs tavaly is csak a 2,1 százalékot érte el, bár azt ígéri, hogy 2030-ra megduplázza a védelemre fordított összeget.

A „háborús gazdaság” kérdése ismét reflektorfénybe kerül, miután Donald Trump amerikai elnök hátat fordított Ukrajnának, és felfüggesztette az országnak nyújtott katonai támogatást.

„Még nem tartunk ott, de a háborús gazdaság felé kell haladnunk” – nyilatkozta a hét végén Eric Lombard pénzügyminiszter a Le Parisien című lapnak, és megígérte, hogy 

Egy másik, a Franceinfo rádiónak adott nyilatkozatában pedig kedden arról beszélt, hogy az országnak „messzebb és gyorsabban kell mennie”. „Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük magunkat, és olyan gazdaságot hozzunk létre, amely megóvja a békét, és megerősíti a védelmünket egy európai szerkezeten belül” – fogalmazott.

A francia ipar a világ egyik vezető fegyverexportőre

Franciaország is folyamatosan csökkentette a védelmi kiadásait és a haderejét a hidegháború vége óta: 1960-ban még a GDP 5,4, 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásának évében a 2,8 százalékát fordította erre a célra.

Bár a francia hadiipar a világ vezető exportőrei közé tartozik, mindössze kétszázezer embert foglalkoztat.

„A háborús gazdaság azt jelenti, hogy az erőfeszítések támogatására mozgósítani kell az államapparátust és az ország iparának nagy részét, ami Franciaország és más európai országok esetében nyilvánvalóan nem így van. Valójában még mindig messze vagyunk a háborús gazdaságtól – ami nem jelenti azt, hogy nem történt semmi Európa védelmének megerősítése érdekében” – hangsúlyozta Alain De Neve, a belga védelmi minisztérium kutatóintézetének munkatársa.

Módosítani a költségvetést – többség nélkül?

Az amerikaiak ukrajnai fordulata után Macron is tisztában van vele, hogy a francia kormánynak felül kell vizsgálnia, és módosítania kell a jelenleg érvényes hétéves védelmi kiadási tervet. Felszólította az európai országokat, hogy emeljék a GDP 3 százaléka fölé a katonai kiadásaikat. Ennyit korábban csak a balti államok sürgettek.

Macron javaslata azonban azt jelenti, hogy 

ráadásul egy olyan időszakban kellene ezt megtenni, amikor egyébként is nagy nyomás nehezedik az országra az egyre növekvő államháztartási hiány miatt.

Egyik megoldásként felmerült, hogy a gazdagok adójából növelnék a védelmi kiadásokat. Az ellenzék jobb- és balszéléről ugyanis a kormány kevés támogatásra számíthat, Marine Le Pent már az az ötlet is mélységesen felháborította, hogy terjesszék ki a francia nukleáris ernyőt az európai szövetségesek védelmére.

A francia védelmi ipar készen áll

Franciaország mellett Brüsszel is keresi a megoldásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden jelentette be, hogy az Európai Unió 150 milliárd euró összegű hitelkeret létrehozását javasolja a védelmi kiadások növelésére, és a tagállamok erre a célra fordíthatják az uniós kohéziós forrásokat is.

De Neve szerint már az nagy előrelépés lenne, ha arra bátorítanák az európai cégeket, hogy a kontinensről vásároljanak alapanyagokat és alkatrészeket, mert már ezzel is csökkentenék a függőségüket az amerikai gyártóktól.

Mivel Franciaország több nagy és több kisebb fegyvergyártóval is rendelkezik, így prominens szerepet játszhat Európa újrafelfegyverzésében,

• a Safran, 
• a Thales 
• és a Dassault 

is ott van az öt legnagyobb európai fegyvergyártó között, és a héten azonnal jelezték, hogy készek és hajlandók betölteni az amerikaiak által Ukrajnában hagyott űrt.

Figyelmeztettek azonban, hogy ennek eléréséhez idő kell, és attól függ, hogy milyen gyorsan érik konkrét szerződésekké a politikai akarat. Az európai védelmi gyártók ugyanis régóta panaszkodnak arra, hogy a célok nem válnak megrendelésekké, vagy a szerződések végül az amerikai riválisokhoz kerülnek.

– jelentette ki Patrice Caine, a Thales vezérigazgatója újságíróknak. „Inkább a vásárlók, a kormányok és a hadseregek a kérdésesek. Mi készen fogunk állni, amikor a szerződések megérkeznek, de nincs értelme túl korán felkészülni” – tette hozzá. 

a