Ritkaföldfémek Ukrajnában - Washington nem adja fel?
Bizonytalanok, ismeretlenek az amerikai–ukrán ritkaföldfém-megállapodásként számon tartott keretszerződés alapjai, háttere is. A megállapodás ellenzőinek egyik érve, hogy Ukrajna valós ritkaföldfém-, lítium-, uránérckészletei a bevallottnál jóval kisebbek.
Ugyanakkor Moszkva ezerrel nyomul, hogy a ritkaföldfémügyletet átvegye az ukránoktól. Esélyei sokkal jobbak, hiszen a világranglistán (amelyben még nincsenek benne a meghódított területek ásványkincsei) a ritkaföldfémeket, más ritka fémeket, érceket tekintve az ötödik helyen áll, míg Ukrajna nincs benne az első tízben sem. A döntő érv azonban az, hogy teljesen bizonytalan, mekkora lesz egy békeszerződéssel bebástyázott, végleges Ukrajna. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Oroszország nem ad vissza jelentősebb területeket Ukrajnának.
Oroszország tovább terjeszkedne
Egyre több jel utal arra, hogy Moszkva nem elégszik meg a jelenleg ellenőrzött ukrán területekkel, a Krímmel, Donbasszal. Már tavaly ősszel megjelentek a Kreml-pártoló oldalakon információk arról, hogy a Dél (Odessza, Nyikolajevszk, Iszmail) csatlakozni akar az Oroszországi Föderációhoz. Jelena Cseszakova helyi lakos tavaly október 7-én Odessza főterén kibontotta Oroszország zászlaját – amiért is szabadságvesztést kapott.
Ne legyenek illúzióink. Az USA globális érdeke, hogy Oroszországot leválassza Kínáról.
A New York-i Szabadság-szobor fáklyájára montírozott ukrán zászló téves üzenetet közvetít.
Békére, fegyvernyugvásra, tárgyalásokra van szükség, amíg végleg el nem megy az Ukrajna-vonat. A világtörténelem, beleértve az amerikaiak számára legkínosabb epizódokat, mint amilyen a vietnámi, az iraki vagy az afganisztáni háború befejezése volt, kompromisszumok sorozata. A katonailag erősebb fél – esetünkben Oroszország, és ezt a Trump vezetés is tudja – jobb pozícióban van, majdhogynem diktálja a feltételeket. Amelyeket a gyengébbnek azt sugallják: értelmezd a kompromisszumokat, a megalkuvások sorozatát, különben rosszul jársz. A másik, Kijev által alábecsült tényező: a nagyhatalmi vagy globális érdek.
Ritkaföldfémrangsor
Kína 44 millió tonnás tartalékaival toronymagasan vezeti a ritkaföldfémkészletekkel rendelkezők listáját. Mint a forrás, a US Geological Survey’s Mineral Commodity Summaries 2025 megjegyzi:
- Kína ellenőrzi a ritkafém-feldolgozás globális kapacitásainak körülbelül 70 százalékát.
- Második helyen áll Brazília 21 millió tonnával.
A további sorrend:
- India, 6,9 millió,
- Ausztrália 5,7 millió,
- Oroszország 3,8 millió,
- Vietnám 3,5 millió,
- USA 1,9 millió, Grönland 1,5 millió,
- Tanzánia 890 ezer
- Dél-Afrika 860 ezer
- Kanada 830 ezer tonnával.
Moszkvából jönnek a szirénhangok, a Kreml már tett egy ajánlatot Washingtonnak, hogy közösen kiaknázhatják az elhódított, megszállt Donbaszban, más területeken lévő jelentős ritkaföldfémkészleteket. Oroszország technológiához jutna, és akárcsak Ukrajna, az ottani amerikai gazdasági érdekek bizonyos stabilitást kölcsönöznének a jövőbeni Ukrajnának, vagy annak a képződménynek, amely a jelenlegi ország helyén létesül.
Zelenszkij, a „szabadságharcos”
Kijev most a nyugati világ legerősebb hatalma, az Egyesült Államok demokratikusan megválasztott vezetése ellen agitál. Pontosabban ez már aligha csak Ukrajna, emögött mások mellett az amerikai választáson alulmaradt erők is keresendők. Kijev,
Zelenszkij elnök most a kérlelhetetlen „szabadságharcos” bőrébe bújik, feledtetve a Zelenszkij-rendszer korruptságát, az erősen foghíjas „ukrán demokráciát”, a Bandera-kultuszt, a szomszédokkal, mindenekelőtt a lengyelekkel fennálló történelmi nézeteltéréseket,
a második világháborúban a banderisták és német náci szövetségeseik által Volhíniában lemészárolt több tízezernyi lengyel, ruszin, magyar, zsidó ember emlékét. A történelmi bűn méltó kezelésétől a kijevi vezetés mereven elzárkózik, asztal alatti lábrugdosásra kényszerítve Ukrajna egyik legelkötelezettebb nyugati támogatóját, Lengyelországot.
Orosz történelmi párhuzamok
Oroszország hasonló, de befelé forduló történelmi párhuzamokat keres. Mindenütt reklámozza az állami propaganda a Szergej Zelenyin néven szignált monumentális, több ezer oldalas könyvsorozatot (Ja Vam Nye Sztálin – Ja Huzse, Önnek nem Sztálin vagyok – hanem annál rosszabb) Joszif Sztálinhoz, a diktátorhoz köti az ukrajnai háborúhoz vezető múltbeli eseményeket, elemezve, hogy a Szovjetunió-Oroszország fel volt-e készülve a háborúira. Ha nem, miért nem? Említi a csecsen háborúkat (amelyeket, ahogy a könyv kiemeli, a „saját népe” ellen vívott), Afganisztánt (1979–1989), a második világháború kirobbanását (1941. június 22).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.