késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Zelenszkij uniós támogatásért könyörög, miközben az USA-nak adja a ritkaföldfémkészleteket
Ilyen mogorvának még soha senki nem látta Fareed Zakariát, a neves amerikai külpolitikai újságírót. Valószínűleg szégyellte, hogy ilyen, se füle-se farka anyaggal jelentkezett a CNN-nél, amely kijevi keltezésű anyagában Zakariára hivatkozva (aki egy meg nem nevezett ukrán forrást idézett) jelentette be, hogy Zelenszkij megkapott mindent, amit akart az ukrán erőforrások mint USA-biztosítékok ellenében.
Annyit tudni, hogy a hét végén Zelenszkijt Washingtonba várják, és hogy az ukrán elnök feladta korábbi ellenkezését az ötszázmilliárd dolláros kaució (ritkaföldfémkészletek, kikötők) kontra amerikai biztonsági garanciák plusz fegyverszállítások ügyben. Az ügylet több mint gyanús. Zakaria – nyilván célzatosan – a „protection racket” kifejezést használta, ami maffiafogalom: védelmi pénz, azaz a bűnszövetkezet pénzért, értékért védelmet kínál.
A Nyugat továbbra sem érti az oroszokat
Ukrajna katonai raktáraiban sohasem volt ilyen nagy mennyiségű nyugati, segélyekből származó hadianyag. Kijev taktikát változtat, tükörintézkedésekkel kísérli meg meggyengíteni, térdre kényszeríteni Oroszország haderejét, gazdaságát, politikai vezetését. Egyelőre sikertelenül. Noha több olajfinomítót, olajtárolót eltaláltak a világ legkorszerűbb, nyugati gyártmányú drónjai, ennek közvetlen, érdemi hatása nincs Oroszországra.
A katonai erőviszonyok enyhe orosz fölényt tükröznek.
Moszkva taktikáját a nyugati katonai elemzők, hírszerzők továbbra sem értik, nem tudják beépíteni saját modelljeikbe.
Oroszország fegyveres erői, azok nagysága, szerkezete ugyanis alapvetően egy olyan háborúra való felkészülést tükröznek, amely feltételezné, hogy
- Oroszország számára ismerős, megszokott terepen, Oroszországban vagy a volt Szovjetunió területén vívnak védekező háborút a támadó NATO-erőkkel szemben.
- Ennek a háborúnak az ukrajnai konfliktus csak egy kisebb részét képezi, amely az oroszországi katonai kapacitás 30-40 százalékát kötheti le.
- Az ellenfél gerincét a NATO európai tagországai által delegált csapatok, katonai egységek, alegységek képeznék.
Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy a széttagolt, különféle fegyverzettel, eszközökkel felszerelt „európai NATO” harcereje ugyanakkora létszámot feltételezve is lényegesen kisebb a hasonló méretű, egységes amerikai erőhöz mérten. (Jó példa erre a NATO európai repülőgépparkja: a franciák Dassault által gyártott, különleges karbantartást, szerszámokat, kenőanyagokat, szakembereket igénylő harci gépei, a kelet-közép-európai államok ugyan nyugati, de meglehetősen tarkabarka repülőgépparkja, a csehek, magyarok JAS 39-es Gripenjei, a lengyelek, románok, bolgárok F-16-osai, újak és használt, másod-, harmadkézből beszerzett, régebbi altípusú gépei.)
Van, amit Washington se ad el
Külön kategóriát képeznek az ötödik generációs harci gépek, amelyek manőverező-, lopakodóképességei – különösen, ha összehasonlítják őket olyan „harmadik” országok szakértői, amelyek vásárolni is akarnak belőlük, például India – érdekes eredményeket hoznak ki.
Amerika például a légiereje krémjét, az ötödik generációs harci gépei színe-javát, a két hajtóműves, két dimenzióban is a motorja sugárhajtási irányát változtatni képes (thrust vectoring) gépeit, az F-22-eseket senki másnak nem adja át.
F-35-ös, ötödik generációs, egy hajtóműves, lopakodni képes, de thrust vectoringra nem alkalmas gépét mások mellett európai NATO-szövetségesei megvásárolhatják. Szomszédaink közül elsőként a csehek vásároltak tavaly két századnyit az F-35A-kból, amelyekből a dél-koreaiak, ausztrálok, japánok, izraeliek is vettek. India, a világ legnagyobb fegyvervásárlója is venne ötödik generációs harci gépeket.
Zelenszkij európai békefenntartó erőket követel, a britek és a franciák hajlanak is rá
Vissza a jövő legnagyobb kérdéséhez: vajon milyen békefenntartó erőt lenne képes Európa Ukrajnába küldeni? Macron francia elnök és Starmer brit kormányfő helyezi magát a jövendő Európa vezetői szerepébe. Ez persze alapvetően azon múlik, hogy Wasington támogatja-e őket ebbéli törekvésükben.
A franciák és a britek egy viszonylag szerény méretű, mintegy két hadosztálynyi, kevesebb mint 30 ezer nyugati katonából álló kontingenst küldenének Ukrajnába, de csak akkor, ha adott esetben a készenlétben álló amerikai erők kihúzzák őket a csávából.
Ez nyílt NATO-beavatkozást jelentene, azaz a „NATO-csizmák Ukrajna földjén” minősített helyzetét, amit Moszkva a vastag vörös vonalnak, elfogadhatatlan határátlépésnek, azaz háborús oknak minősít.
A koncepció fő szépséghibája a megalapozatlanság. Se Párizs, se London nem kapott meghívást az amerikai–orosz tárgyalásokra, amelyeken a két katonai szuperhatalom beszéli meg a jövőbeni kétoldalú és az új világrendet kialakító kapcsolatok elhelyezendő alapköveit. Továbbá: az erősen billegő pozíciójú Zelenszkij ukrán elnök szerint is a harmincezer katona kevés. A csapatokat a frontvonal mentén helyeznék el, amely legalább ezer kilométer hosszú. Tudván ezt
az ukrán vezető minimum százezres NATO-kontingenst szeretne, nem törődve a szemben álló fél nyomatékos figyelmeztetéseivel.
Csak a rend kedvéért: ma becsléseink szerint oldalanként legalább 450-450 ezres katonai kontingens áll szemben egymással a fenti frontvonalon.
Miután többé-kevésbé bizonyossá vált, hogy az Egyesült Államok új vezetése nem fog olyan mértékű katonai támogatást adni Kijevnek, mint elődje, elindult a találgatás, meddig bírja Ukrajna, illetve meddig képes az EU elmenni az ukránok támogatásában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.