Eljött az európai vadászgépgyártók ideje: a Gripen Magyarország után Trump mumusánál is hódíthat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKanada alternatívákat keres az amerikai vadászgépek vásárlása helyett, felülvizsgálja a meglévő szerződést, mert az ország a vámháború miatt a védelemben sem akar annyira függeni az Egyesült Államoktól, mint korábban.
A hírt Mark Carney kijelentette be, és a felülvizsgálandó szerződés 88 darab F-35-ösről szól, amelyet 19 milliárd kanadai dollár értékben rendeltek meg a Lockheed Martintól. (Egy kanadai dollár 254,7 forint.) A megállapodás felmondásáról egyelőre nincs szó, és a védelmi tárca közlése szerint az első 16 darab vadászgép esetében nem is lehet, mert azoknak a megvásárlására Kanada jogi kötelezettséget vállalt.
A frissen hivatalba lépett kormányfő azonban máshol is keresgélne. „Egyértelmű, hogy a biztonsági kapcsolatunk túlságosan az Egyesült Államokra összpontosít. Diverzifikálnunk kell” – nyilatkozta újságíróknak, megjegyezve, hogy
Kanada védelmi költségvetésének mintegy 80 százalékát amerikai fegyverekre költi.
„Mivel Kanadában jelentős mennyiségű alternatívaként szolgáló repülőgépet gyártanak, bölcs dolog és az ország érdeke, hogy megvizsgáljuk ezeket a lehetőségeket” – idézte Carneyt a Reuters.
Európai vadászgépek lehetnek a befutók
A miniszterelnök nem említett név szerint konkrét vállalatokat, de a legjobb alternatívát az európaiak jelentik. A Defence Industry című szakportál emlékeztetett, hogy a svéd Saab JAS–39E Gripenje volt az F–35-ös legnagyobb versenytársa a tenderen, és a cég ígéretet tett arra, hogy összeszerelő üzemet hoz létre Kanadában. Eredetileg meghívták a tenderre
- az európai Airbust,
- a francia Dassault-t
- és a Boeinget is.
A 2023-ban aláírt szerződés értelmében a Lockheed Martin 2026-ban kezdi leszállítani a vadászgépeket, a teljes üzemképességet pedig 2032 és 2034 között érik el. Éppen időben, mert 2032-ben kell leszerelni a légierő Boeing által gyártott CF–18-as vadászgépeit, amelyeknek némelyike már több mint negyven éve szolgál.
Az üzlet a
kanadai légierő legnagyobb beruházása lenne az elmúlt három évtizedben,
a teljes költség magában foglalja a repülőgépeket, a bagotville-i és a Cold Lake-i bázisok korszerűsítését, a földi kiszolgáló berendezéseket, valamint a képzési és karbantartási csomagokat.
A Bombardier aggódik a vámháború hatásai miatt
Nyerhet a dolgon a kanadai Bombardier is, de Eric Martel, a cég vezérigazgatója aggódik, hogy a vállalat Donald Trump amerikai elnök célkeresztjébe kerül, ha a kanadai kormány lemondja az F–35-ös üzletet.
A Bombardier-nak van mit veszítenie, mivel egy 465 millió dollár értékű üzlet keretében októberben már a nyolcadik repülőgépet szállították le az Egyesült Államok légierejének. A repülőgépek speciális kommunikációs platformokat hordoznak.
Martel aggodalma is rávilágít, hogy milyen összetett problémát jelent a vámháború az integrált repülőgépipar számára. Trump ígérete szerint április 2-tól 25 százalékos vám érvényes a Kanadából és Mexikóból származó összes importra, de az még mindig nem világos, hogy az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada megállapodásnak (USMCA) megfelelő árukra, például a Bombardier repülőgépeire vonatkozó amerikai mentességet meghosszabbítják-e.
Megkerülő stratégiával készülnek a repülőgépgyártók
Martel elmondta, hogy ha az Egyesült Államok olyan vámokat vetne ki, amelyek hatással lennének a vállalat repülőgép-szállításaira, akkor az egyik lehetőség az lenne, hogy
a gépeket először a nem amerikai ügyfeleinek adnák át – ez az európai Airbus stratégiája is.
A Bombardier hatalmas amerikai ellátólánccal rendelkezik, és van egy részlege a kansasi Wichitában, így arra számít, hogy az esetleges vámok nem vonatkoznának az üzleti repülőgépeinek amerikai tartalmára, ami csökkentené a potenciális károkat.
Martel nem tartja valószínűnek, hogy a cég gépeire vonatkoznak majd a vámok, vagy ha mégis, akkor nem tartanak majd sokáig. A Bombardier költségeire az alumíniumra és acélra kivetett meglévő amerikai vámok, valamint a Kanada által a múlt héten bevezetett ellenvámok csak minimális hatással voltak.
Kanada egyébként nemcsak a védelemben próbál diverzifikálni, új piacokat keres az Egyesült Államok helyet az olajnak és a gáznak is.
