Új piacokat keres Kanada az olajnak és a gáznak az Egyesült Államok helyett
Az észak-amerikai olaj- és gázpiac szinte teljesen integrált, ennek azonban véget vethet Donald Trump elnök vámháborúja. Kanada arra kényszerülhet, hogy diverzifikálja az exportot, és ebből Európa is előnyt kovácsolhat, különösen azután, hogy a kontinensen kiváló kapcsolatokkal rendelkező volt brit jegybankelnök, Mark Carney lesz a következő kanadai kormányfő.
A legnagyobb olajtermelő kanadai tartomány, Alberta miniszterelnöke,Danielle Smith már felvázolta a lehetséges opciókat az energiaipari vezetők Houstonban zajló szokásos éves konferenciáján.
Az első lehetőség az, hogy a két ország egyezségre jut, és létrehozza az „Észak-Amerika erődöt”,
amelynek része lenne egy új, napi kétmillió hordó kapacitású kanadai olajexportot lehetővé tevő vezeték építése.
Ez segítené elérni Trump célját dominancia kialakítására az energetikában, mert lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy növelje exportját a globális piacra, ráadásul garantálná az alacsony árakat az amerikai fogyasztóknak.
Alberta akarja ellátni az Egyesült Államokat azzal az energiával, amelyre szüksége van ahhoz, hogy megnyerje a Kínával szembeni versenyt a mesterséges intelligencia dominanciájának eléréséért, mondta Smith a CERAWeeken. „Nem hiszem, hogy bármelyikünk is azt szeretné, hogy egy kommunista, totalitárius rezsim legyen a világ, a világ vezetője a mesterséges intelligencia területén” – idézte a miniszterelnökszavait a CNBC.
A másik lehetőség a diverzifikálás
A másik opció, hogy Trump folytatja a vámháborút Kanada ellen, ebben az esetben azonban az ország elkezd más vevők után nézni az olaj- és gázpiacon.
Smith nem a levegőbe beszél:
Kanada a világ negyedik legnagyobb olajtermelője a tavalyi napi 5,7 millió hordóval,
amelyből 4,3 millió kerül az Egyesült Államokba. Az amerikai export 87 százalékát pedig Alberta adja.
„Legalább hat vagy hét projekt van folyamatban Kanadában arra az esetre, ha nem tudunk partnerségi megállapodást kötni az Egyesült Államokkal” – figyelmeztetett Smith.
A tartomány energetikai minisztere, Brian Jean megerősítette, hogy már pusztán a Trump vámfenyegetései által okozott bizonytalanság arra kényszerítette Albertát, hogy új lehetőségeket kezdjen keresni.
Alberta aktív tárgyalásokat folytat az olajexportról Dél-Koreával, Japánnal és európai országokkal is „Az igazság az, hogy ami a prioritásainkat illeti, jelenleg minden irányba nézünk, kivéve az Egyesült Államokat” – jelentette ki.
Senki sem tudja, mi lesz a vámokkal
A kanadai energiaexportra a helyzet jelenlegi állása szerint április 2-tól érvényes a 10 százalékos vám, csak éppen senki sem tudja, hogy ez mekkora mennyiséget érint. Chris Wright amerikai energetikai miniszer nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, amikor a portál erről kérdezte.
Az eddigiek alapján az sem biztos, hogy a vámokat egyáltalán bevezetik; Wright szerint „egyértelműen lehetséges” ez a kimenetel, de még túl korai megmondani.
Albertának mindenesetre időbe telik átállni az Egyesült Államokon kívüli piacokra, ha a vámok hatályba lépnek.
Kanadában szinte az összes csővezeték délre, az Egyesült Államokba fut,
a délnyugati Albertából csak egy vezet az ország nyugati partvidékére, Brit Kolumbiába; ez biztosít hozzáférést az ázsiai piacokhoz. Az ország keleti partvidékére nem vezetnek csővezetékek.
Smith elmondta, hogy Kanada több különböző, a nyugati partvidékre irányuló csővezeték-javaslatot vizsgál,
- legalább egyet az Északnyugati Területekre,
- egyet Manitobába,
- egyet a Hudson-öbölbe,
- egyet pedig Kelet-Kanadába.
Ezek megépítése azonban hosszú idő, a nyugatra vezető 1150 kilométeres vezeték például 12 év alatt készült el, és 34 milliárd kanadai dollárba került. (Egy kanadai dollár 255,9 forint.)
Mindkét félnek fájni fog a vámháború
A vámháború mindkét félnek fájni fog, mivel a Kanadából származó stabil és megbízható olajimport is segített a Barron’s szerint abban, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb energiaexportőrévé váljon.
A feszültségek ellenére Alberta és Saskatchewan tartomány is az olajkitermelés növelését tervezi, és Brian Jean szerint könnyedén elérhetik a napi hatmillió hordót, de 2030-ra a hétmillió is lehetséges.
Az olaj mellett a cseppfolyósított földgáz (LNG) az a terület, ahol Kanada diverzifikálni akar, bár
a legtöbb projektet az ország nyugati részén tervezik, amelyekből Ázsia profitálna.
A Gasoutlook gázipari szakportál tudósítása szerint újra felmerült a környezetvédelmi aggályok miatt 2021-ben leállított québeci LNG-projekt újraélesztése, amely lehetővé tenné az Európába irányuló exportot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.