Vámháború: komoly áldozatok lehetnek az élelmiszeriparban is

„Ha bántják az amerikai whiskey-t, azt nagyon megbánják!” – reagált Donald Trump az Európai Bizottság által bejelentett büntetővámokra, amelyek az Amerikából importált alkoholos italokra is kiterjednének. Az EU által bejelentett intézkedések egyelőre inkább jelképes lépésnek tekinthetők, az amerikai whiskey-re kivetendő 50 százalékos vámtétel azonban érzékeny pontjára tapintott az új amerikai vezetésnek: az amerikai bourbonexport közel fele ugyanis az EU-ba irányul, ráadásul annak egyik fő kibocsátója éppen a republikánus Texas állam. A vámháború eszkalálódását egyelőre nehéz megjósolni, azonban bárhogyan alakul is, az Európa számára mindenképp súlyos károkat okoz.

Jelentős EU-s többlet jellemzi az élelmiszer-kereskedelmet – káros lehet a vámháború

Az európai élelmiszeripar szempontjából az USA a második legnagyobb exportpartner (első helyen Nagy-Britannia áll), amely az EU-ból származó teljes export 13 százalékát teszi ki. Kereskedelmi szempontból tehát az EU jelentős, 2,5-szeres többlettel rendelkezik, ráadásul az olló az elmúlt években folyamatosan nőtt, és a tíz évvel ezelőttihez képest több mint duplájára emelkedett.

Az EU elsősorban feldolgozott élelmiszereket exportál az USA-ba , többek között bort, párlatokat, tejtermékeket, feldolgozott gyümölcsöket, pékárukat és tenger gyümölcseit. Ezzel szemben az USA számára az EU kisebb jelentőségű kereskedelmi szempontból, hiszen csupán az ötödik legnagyobb célterület az amerikai élelmiszerexport számára (Kanadát, Mexikót, Kínát és Japánt követően). Az Európába irányuló amerikai kivitelnek azonban nemcsak az értéke, hanem a választéka is jóval szűkebb az unió exportjához képest: az USA-ból származó uniós import összetétele kevésbé változatos, főként a szójabab és a fán termő diófélék (például mandula és pisztácia) kerülnek behozatalra. 

Az európai mezőgazdasági gépgyártók szenvednék el a legnagyobb károkat

A második legnagyobb exportpartner akár részleges elvesztése is súlyos károkat okozna az európai élelmiszeriparnak, azonban hatásait tekintve a vámok elsősorban a mezőgazdasági gépgyártó ágazatot érinthetik. Az USA ugyanis jelentős exportpiaca az uniós mezőgazdasági gépgyártóknak, az európai gépek exportja pedig évi 4 milliárd eurót tesz ki (annyit, mint a tejtermékek, a hús és a tenger gyümölcseinek exportja együttvéve). Az USA-ban egyébként főleg nagy méretű mezőgazdasági gépeket gyártanak, amelyekre Európában kisebb a kereslet, ezzel szemben Európában kisebb gépeket állítanak elő, amelyeket az amerikai farmerek is előszeretettel használnak. Sok amerikai vállalat – mint például a John Deere és a Case IH – Európában, különösen Németországban rendelkezik gyárakkal, hogy mindkét kategóriából profitálhasson. A helyzet eddig sem volt rózsás: a mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége miatt a német gépgyártók már így is 30 százalékos keresletcsökkenésről számoltak be az elmúlt időszakban.

Főleg a feldolgozott élelmiszerek kereskedelme lehet érintett

Az amerikai büntetővámok bevezetése elsősorban a feldolgozott élelmiszereket – például italokat, tésztákat, fűszereket, gyümölcsöt-zöldséget, tejtermékeket és tenger gyümölcseit – előállító ágazatokat érintheti. Elsősorban annak lenne jelentősége, hogy mekkora verseny jellemzi az adott termék piacát, hiszen az európai vaj könnyen helyettesíthető például új-zélandi termékekkel, az uniós olívaolaj piacvesztése pedig megnyithatja a kapukat más termelő országok, például Tunézia, Törökország vagy Argentína előtt. 

Természetesen vannak bizonyos szegmensek, amelyek kevésbé vannak kitéve a vámok okozta áremelkedésnek, például a prémium francia sajtok amerikai vevői nyilván kevésbé minősülnek árérzékenynek. Fontos azonban látni, hogy a vámháború nem csak az amerikai–uniós viszonylatban okozhat változásokat, hiszen Kanada, Mexikó és Brazília is szembesül az USA által kivetett vámokkal, és valószínűleg ők is megtorló intézkedéseket foganatosítanak. Ez viszont már regionális és ágazati kölcsönhatások bonyolult hálóját eredményezheti, amely jelentősen átalakíthatja a globális kereskedelmet. Magyarország számára is ezek a közvetett hatások jelenthetik az igazi kihívást, hiszen az USA nincs a tíz legfontosabb exportpartnerünk között, ellenben például a kanadai gabona európai beáramlása már jelentősen ronthatja pozícióinkat az olasz vagy a német gabonapiacon.