Viharfelhők gyűlnek a finomítók felett

A világ 410 finomítójából összesen 101-et fenyeget a bezárás veszélye a következő évtizedben – vetíti előre a Wood Mackenzie elemzése. Ez a szám a globális finomítói kapacitás 21 százaléka.

Az energiaára specializálódott globális adatelemző azzal magyarázza a várakozását, hogy a finomítók megnövekedett működési költsége különösen fontos kockázati tényező a jövőbeni jövedelmezőség és a szén-dioxid-mentesítésbe való befektetések szempontjából. Ez főként Európára igaz, ahol az energiaipar szén-dioxid-adót fizet.

Gyilkos szintre drágulhat a szén-dioxid-kvóta

„A kockázatoknak különösen ki vannak téve az olyan finomítók, amelyek nem fektetnek be elkötelezetten alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba, például szén-dioxid-leválasztásba, energiahatékonysági fejlesztésekbe vagy alternatív üzemanyagokba” – írták az elemzők. „Azokra a régiókra nehezedik a legnagyobb nyomás, amelyek megállapított vagy emelkedő szén-dioxid-árazási költségekkel rendelkező régiókban találhatók, beleértve az EU-t, az Egyesült Királyságot és Kanadát.”

Az elemzők azt is megjegyezték, hogy a felsorolt térségekben a szén-dioxid-árak a tervek szerint 2035-re a globális átlag háromszorosára emelkednek, ami gazdaságilag értelmetlenné is teheti a finomítók működését az EU-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában – hacsak nem változnak a politikák.

Tavaly év végén elemzők és kereskedők azt mondták a Reutersnek, hogy az idén a finomítók bezárása miatt magasabb gázolajárakat várnak. A jelentés megjelenésekor a finomítók árrései alacsonyak voltak a világ egyes részein. De mivel már az idén több finomítót is leállítanak, változások várhatók. Ez arra utal, hogy az üzemanyag iránti kereslet stabil maradt, ha nem is nő aktívan.

Néhányan azonban azt jósolják az Oilcapital cikke szerint, hogy az idén nő a kereslet még akkor is, ha három nagy finomító bezár:

• a Grangemouthi finomító, Skócia egyetlen nyersolaj-feldolgozó üzeme, a bezárásra 2025 második negyedévében kerül sor;
• A lyondellbaselli houstoni olajfinomítót
• és a Los Angeles-i Phillips 66-os finomítót a tervek szerint a jövő év végéig állítják le.

Ázsiában pótolják a máshol leálló finomítók kapacitását

Ez a háromnapi mintegy 1 millió hordó finomítási kapacitást jelent. Eközben azonban napi 800 ezer hordónyi új finomítói kapacitást terveznek beindítani Ázsiában, ami megerősíti, hogy a működési költségek kulcsfontosságúak, és a szén-dioxid-adók is azok: az ázsiai országok közel sem rendelkeznek olyan szigorú szénadótörvényekkel, mint az Egyesült Királyságban, az Európai Unióban és Kaliforniában. Tehát ez a napi 800 ezer hordónyi friss kapacitás minden bizonnyal kompenzálná a bezárásokat. Ám mivel ezek „külföldi beruházások” lennének, a változást sokan ellátásbiztonsági problémának tekintik. 

Ebben az összefüggésben érdekes, hogy a Wood Mackenzie elemzése Európára és Kínára mutat rá, mint a bezárások lehetséges helyszíneire. Míg Európában a szénadó és annak a működési költségekre gyakorolt hatása tűnik a legfőbb oknak, addig Kínában a dekarbonizáció, pontosabban a közlekedés villamosítása.

 Sok megfigyelő azzal érvelt, hogy Kína összehangolt villamosítási törekvése és az LNG-üzemű teherautókra való váltás az olaj iránti keresletet jelentős hányadát ölné meg. A fogyasztási adatok alapján valóban volt ilyen következmény, néhány hónapja mégis beindítottak egy új finomítót Kínában. Nemrég a második blokkja is beindult, és napi 400 ezer hordóval bővítette az ország teljes kapacitását.

A műanyag iránti kereslet miatt nem kell aggódni

A Wood Mackenzie szerint a finomítói és petrolkémiai létesítményeknek van a legnagyobb esélyük a túlélésre. Ennek az az oka, hogy az üzemanyag-kereslet a legtöbb előrejelzés szerint középtávon csökken. Viszont a a legtöbb műanyag iránti igényre vonatkozó várakozás bővülést takar.

Ha a bezárások az előrejelzéseknek megfelelően haladnak, akkor üzemanyaghiány várható, erre az amerikai energiaminisztérium (EIA) a rövid távú, márciusi jelentésében utalt. Miközben a finomítók bezárnak, különösen a dízel iránti igény fog erősödni. Ezért az Egyesült Államoknak esetleg vissza kell szorítania az üzemanyagexportját.

Várat magára az elektromos közlekedés forradalma

Úgy tűnik tehát, hogy nem a kereslet az elsődleges oka a finomítók bezárásának. Mivel az elektromos járművek eladásai csalódást okoztak, és a közlekedés villamosításának „forradalma” soha nem történik meg, az üzemanyagok iránti kereslet meglehetősen stabilnak tűnik. Még mindig nő annak ellenére, hogy egyre több elektromos jármű fut az utakon. 

Az ebből eredő bezárások veszélyeztetik az üzemanyag-ellátás biztonságát, és jelentősen növelik az importált üzemanyagokra való ráutaltság fokozódásának kockázatát.