Teljesen megújul az INA finomítója – lesz bőven dízel a piacra

A végéhez közeledik a Mol-leány INA eddigi legnagyobb, mintegy 700 millió eurós beruházása a rijekai olajfinomítóban. Ez nemcsak a társaság, hanem Horvátország egyik legjelentősebb ipari projektje is, általa nő a dízeltermelés  – ismertették Rijekában magyar és szlovák újságírók előtt. A projekt magában foglalja az új nehézmaradék-feldolgozó üzem, zárt szállítórendszer, új kokszkikötő és siló megépítését, valamint a meglévő egységek korszerűsítését.

A beruházás egésze 2025 végére készül el, miután elkezdődik a részüzemek és a termelés fokozatos beindítása. Összességében mintegy 93 százaléknál tartanak, és az előirányzott költségeknek pedig a 80 százalékát használták fel. Ezen kívül, egy napokban született döntés értelmében a horvát kormány 15 millió euróval társfinanszírozásként közvetlenül is támogathatja a finomító hidrogénüzemét a Nemzeti Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszköz (NRRF) keretében. Az INA már szerződött a kulcsfontosságú berendezések szállításáról egy horvátországi céggel.

Lesz bőven gázolaj

A finomító korszerűsítése döntően a késleltetett kokszolóegység (DCU) építését takarja. Átadásával

• 13 százalékkal nő a létesítmény fehértermék-hozama,
• megszűnik az INA függése az orosz eredetű vákuumgázolajtól (VGO),
• mérséklődnek a szankciókkal kapcsolatos ellátási kockázatok,
• a társaság maximális jövedelmezőséget és versenyképességet ér el teljes kapacitású finomítói működés révén.

„A szankciók annak ellenére sem teljesen érdektelenek az INA számára, hogy közvetlenül nem érintik, hiszen, ha a piac bármi miatt ideges, az ránk is kihat” – válaszolt Világgazdaságnak Ortutay Zsuzsanna, a társaság igazgatóságának elnöke. Magyarázata szerint a szankciók mellett ilyen eseménynek számítanak például a Hormuzi-szoros eseményei. 

 Vagyis, ha az árak rángatnak, az mindenképpen kihat a társaságra.

Egyelőre importálni kell a dízelt

„Az INA a felbolydult piaci helyzetben korlátozott mértékben tud terjeszkedni” – jelezte az igazgatóság elnöke egy másik kérdésünk kapcsán. A társaság a régiót egyelőre nem tudja dízellel ellátni saját termelésből. Az ellátás érdekében évi egymillió tonnát maga is importál, ahogyan Európa egésze is dízelbehozatalra szorul. „Miután azonban elkészül a DCU-beruházás, már nem kell importálnunk. És ez nemcsak azt jelenti, hogy profitábilisabb lesz a termelésünk, hanem azt is, hogy csökken az a kockázatunk, ami az import árait alakítja” – mutatott rá. Ilyen árbefolyásoló hatás lehet akár az időjárás is, ami megnehezíti a hajónak a kikötést. Horvátországnak egyébként is borzasztó szűkek a logisztikai kapacitásai, például az INA egyetlen vasútvonalra támaszkodhat. Ez a társaság látja el a boszniai INA-üzemanyag-hálózatot, szállít Montenegróba is, viszont Szerbiába például nem éri meg üzemanyagot küldenie. Mindez tehát nem jelent nagy növekedési lehetőséget.

Itt nincs szükség orosz olajra

Az INA egyáltalán nem vásárol orosz olajat – tudta meg a Világgazdaság a létesítmény bejárása során. Most elsősorban azeri és horvát olajat dolgoz fel. A stabil orosz olajminőségre a Mol százhalombattai és a Mol-csoportba tartozó Slovnaft pozsonyi finomítóját optimalizálták.

A piacra szánja az INA a zöldhidrogént

A 700 milliós projekten felül a társaság bővíti a naperőműparkját, amelynek áramával zöldhidrogént kíván előállítani. Jelenlegi megújuló portfóliója együtt 13,6 megawatt (MW) beépített teljesítményű, ez egy virjei és sisaki (sziszeki) naperőművet takar. Közben már épül egy további naperőmű Kostrenában, 48,3 MW beépített kapacitással, és hamarosan dönt a társaság egy 8,8 MW beépített teljesítményű naperőmű építéséről is Banova Jarugában. A két meglévő naperőművel, amelyek évente 16 gigawattóra (Gwh) áramot termelnek, valamint a tervezett projektekkel az INA teljes naperőművekből származó termelése meghaladhatja az évi 100 GWh-t.

Ráadásul a társaság a rijekai finomító területén is telepít egy 11 MW-s naperőművet, amelynek áramával zöldhidrogént tervez előállítani. Ehhez létesít ott egy 10 megawattos elektrolizálót. Évi mintegy 1500 tonna zöldhidrogén termelésére készül. Az INA lesz Horvátország első kereskedelmi méretű zöld hidrogén gyártója. A hidrogént

• kezdetben a finomítóban hasznosítják,
• majd a helyi hidrogénpiacon is eladják,
• illetve a szállításban is bevetik energiahordozóként.

Olyan terv azonban nincs – válaszoltak a Világgazdaságnak –, hogy földgázhoz keverve az országos gázhálózatba juttassák.

A Mol csoport százhalombattai finomítójában tavaly már átadtak egy hasonló, szintén 10 megawattos elektrolizálót. A tervek szerint a pozsonyi finomítóban is lesz ilyen. E három projekt része a Mol 2030-ig szóló stratégiájának, amely több mint 4 milliárd dollárnyi befektetést irányoz elő olyan fenntartható megoldásokba, mint a zöld hidrogén, a megújuló üzemanyagok és a geotermikus energia.