Van egy mutató, amiben szó szerint laposra verjük a románokat
Hiába az elmúlt látványos gazdasági fejlődése, a román munkaerőpiacot továbbra is komoly strukturális problémák jellemzik – ez derül ki az Eurostat adataiból. Az unió statisztikai hivatala kedden közölte 2024-es foglalkoztatottsági számokat, eszerint a 20 és 64 közöttiek foglalkoztatási rátája Romániában 69,5 százalék volt, ami a harmadik legalacsonyabb a 27 tagú EU-ban. Magyarországon ugyanez a szám 81,1 százalék volt.
Nagyon sokan dolgoznak Magyarországon
Az uniós tagországok között a legmagasabb foglalkoztatási arányt Hollandiában (83,5 százalék), Máltán (83 százalék) és Csehországban (82,3 százalék) mérték. A legalacsonyabbat pedig Olaszországban (67,1 százalék), Görögországban (69,3 százalék) és Romániában (69,5 százalék).
Magyarország jelenleg a 7. legjobb foglalkoztatottsági rátával rendelkezik, nem sokkal marad le a német mutatótól.
Mindez nem a véletlen műve, még a 2010-es kormányváltást megelőzően hirdette meg a munkaalapú társadalmat Orbán Viktor miniszterelnök, aminek jegyében 1 millió új munkahelyet ígért a magyar társadalomnak. Noha elképzelhetetlennek tűnt ennek realitása, hiszen a 2008–2009-es válság hatására több százezren vesztették el munkahelyüket, és Magyarország a rendszerváltás óta kifejezetten gyenge munkaerőpiaci aktivitás jellemezte, 2013 óta folyamatosan 4 millió fölött dolgoznak.
A rekordot 2023 szeptemberében sikerült beállítani, akkor 4 millió 730 ezren munkavállaló volt hazánkban, összehasonlítva 2010 januárjában 3 millió 800 ezren dolgoztak, azaz ha pontosan nem is jött össze az 1 milliós plusz létszám, 900 ezer igen. Fontos rögzíteni, hogy mindez a hazai elsődleges munkaerőpiacon történt, tehát tévhitekkel ellentétben a bejelentett a magyarországi telephelyen foglalkoztatottak számának növekedéséből fakad és nem a külföldi munkavállalásból vagy a magyarok kivándorlásából.
Magyarország foglalkoztatási rátája a 20–64 évesek körében 2010-ben 62,2 százalék volt, csak három országban volt ennél alacsonyabb.
A kormány pedig a mostani szintnél nem állna meg, a terve ugyanis, hogy tovább javítsa a foglalkoztatottságot, ennek jegyében 85 százalékig tornázná fel a foglalkoztatottsági rátát. Bár a munkaerőhiány mellett nem tűnik egyszerűnek, de nem lehetetlen, még mindig van 300 ezres potenciális munkaerő-tartalék Magyarországon, akiket át- és továbbképzésekkel integrálnának be a hazai munkaerőpiacra.
A legtöbb túlképzett Spanyolországban és Görögországban van
Az unió statisztikai hivatala azt is közölte, hogy 2024-ben az EU 20 és 64 év közötti korosztályának 75,8 százaléka (197,6 millió ember) dolgozott,
ami a legmagasabb arány az idősor 2009-es kezdete óta.
A foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal nőtt 2023-hoz képest, és 1,2 százalékponttal 2022-hez képest. 2024-ben az EU túlképzettségi rátája 21,3 százaléknál, a férfiaknál 20,5 százalék, a nőknél 22,0 százalék. Túlképzettségről beszélünk, ha a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket olyan szakmákban alkalmazzák, amelyek nem igényelnek ilyen magas iskolai végzettséget.
Az EU-országok közül
- Spanyolországban volt a legmagasabb a túlképzettségi arány (35,0 százalék),
- ezt követi Görögország (33,0 százalék) és
- Ciprus (28,2 százalék).
Eközben Luxemburgban (4,7 százalék), Horvátországban (12,6 százalék) és Csehországban (12,8 százalék) volt a legalacsonyabb az arány.
