BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán-kormány: így változott életünk 2010 óta – tíz ábra a tizenöt évről

Egymillió új munkahely, a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb reálbér-emelkedése és vontatott, de folyamatos felzárkózás, leginkább így jellemezhető az Orbán-kormány elmúlt tizenöt éve. Májusban lesz az évfordulója a regnáló kabinet megalakulásának, ez alkalomból tíz ábrán mutatjuk be, hogy honnan hová jutott el Magyarország.

Május 29-én lesz pontosan tizenötéve, hogy megalakult az Orbán-kormány. Mivel az eltelt időszak már alkalmas arra, hogy korszaknak nevezzük, ezért bemutatjuk, hogy hova jutott el Magyarország 2010 óta.

Orbán-kormány: ezt tette velünk a hatalom 2010 óta – tíz ábra a tizenöt évről / Fotó: AFP

Orbán-kormány: létrejött a munkaalapú társadalom

Ha van mutató, amit talán még a kormány kritikusai sem vitatnak, az a munkaerőpiachoz kötődik. Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltást megelőzően hirdette meg a munkaalapú társadalmat, aminek jegyében 1 millió új munkahelyet ígért a magyar társadalomnak. Noha elképzelhetetlennek tűnt ennek realitása, hiszen a 2008–2009-es válság hatására több százezren vesztették el munkahelyüket, és Magyarország a rendszerváltás óta kifejezetten gyenge munkaerőpiaci aktivitás jellemezte, 2013 óta folyamatosan 4 millió fölött dolgoznak.

A rekordot 2023 szeptemberében sikerült beállítani, akkor 4 millió 730 ezren munkavállaló volt hazánkban, összehasonlítva 2010 januárjában 3 millió 800 ezren dolgoztak, azaz ha pontosan nem is jött össze az 1 milliós plusz létszám, 900 ezer igen. Fontos rögzíteni, hogy mindez a hazai elsődleges munkaerőpiacon történt, tehát a bejelentett a magyarországi telephelyen foglalkoztatottak számának növekedéséből fakad és nem a külföldi munkavállalásból és a magyarok kivándorlásából. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország foglalkoztatási rátája a 20–64 évesek körében a 2010-es 62,2 százalékról 2023-ra 80,7 százalékra emelkedett.

Egymillióval kevesebb szegény van

Többször elhangzik a kormánnyal szemben kritikaként, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, csakhogy ez biztosan erősen túlzó állítás annak fényében, hogy egyébként van a szegénységre vonatkozó adatsor, és az nem ezt igazolja. Épp a munkaalapú társadalom megteremtésének köszönhető, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a szegénységnek és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitette aránya, a mutatót leginkább a szegénység szinonimájaként szoktak azonosítani.

Hogy mekkora problémák voltak az országban a kormányváltás idején, mi sem bizonyítja jobban, hogy a 2010-es évek elején még bőven 30 százalék fölött volt a szegénységnek kitettek aránya Magyarországon, sőt, volt amikor 35 százalékot is elérte, ami 3,5 millió szegénynek felelt meg. Ez a legutolsó adatok szerint már csak 20 százalék. Tehát nem túlzó azt állítani, hogy bő egy millióval kevesebb szegény van Magyarországon és ennyivel nagyobb lett a középosztály.

Háromszor akkora volt a reálbér-növekedés Magyarországon 2010 óta, mint az azt megelőző 20 évben

Nehéz elképzelni, 2010-ben még a bruttó átlagkereset éppenhogy 200 ezer forint volt, ez a legutóbb, 2024 októberében már 637 200 forint, tehát elvileg háromszor annyit keres egy átlagos munkavállaló manapság, mint 15 évvel ezelőtt. Azért elvileg, mert ezek csak egyszerű számok, valójában semmi nem mondanak el megélhetésről, azaz, hogy mit kapunk az éppen aktuális fizetésünkből. 

Érthetően ma nem annyiba kerül egy kiló kenyér, vagy liter benzin mint 2010-ben. Ezt különösen az elmúlt évek drasztikus áremelkedései alatt tapasztalhatták a magyarok, amikor egyik pillanatról a másik szálltak el az árak és tapasztalták azt, hogy hiába emelkedik keresetük, mégsem érzik, hogy előrébb jutnának. 

A KSH által vezetett leginkább releváns statisztika szerint 2010-ben a fizetések 1990-hez képest 22,3 százalékkal értek többet, 

2023-ban már 200 százalékát, azaz kétszer többet érnek a haza fizetések.

A 1990 óta tartó idősoron nézve jól látható, a rendszerváltás óta a legnagyobb vásárlóerő növekedés a 2010 óta tartó időszakban történt Magyarországon.

Zaklatott gazdasági növekedés

A gazdaság fejlettségét továbbra is a GDP-növekedés írja le, még azzal együtt is rendszeresen felmerül, hogy nem mutat reális képet a gazdasági folyamatokról, hiszen egy árvíz pusztítása után az újjáépítés költségei fognak megjelenni az adatokban, de lényegében érdemi fejlődés nem történt. Ettől függetlenül a magyar gazdaság változásait még mindig ez a mutató ez írja le leghatékonyabban. A GDP-növekedés 2010 óta hazánk esetében több szakaszra osztható, míg 2013-ig alig volt látható érdemi bővülés, 2014 után egy magasabb fokozatra kapcsolt a magyar gazdaság, ami egészen 2019-ig eltartott, majd 2020 után már egy új, zaklatott időszak következett megállással, nekilódulással, majd megint megtorpanással.

A magyar növekedési adatok megértéséhez azonban azt is látni kell, hogy a rendszerváltást követő időszakban az egész régióban az egyik legrosszabb növekedést produkálta, 2006 és 2009 között, tehát a nagy gazdasági világválság előtt a visegrádi országok között nem volt ritka a 7–10 százalékos növekedés, erre a tempóra azonban valamiért a magyar gazdaság nem volt képes. Épp ezért volt kirívó 2018, amikor több 40 év után először haladta meg az 5 százalékot a növekedés. 

Ahogy említettük a 2020 utáni éra már nehezebb dió, a Covid , az energiaválság, majd a inflációs sokk hatásai egyértelműen rányomták a bélyegét a magyar gazdaságra. Mindent összevetve a 2010 és 2023 között a magyar növekedés nem volt kisebb a régiós átlagnál, sőt magasabb volt, mint a cseh vagy szlovák, viszont alacsonyabb a lengyelnél és a románnál. A magyar GDP-bővülés évente 2,5 százalékos volt, miközben a cseh 1,8, a lengyel 3,4 százalékos, a román pedig 2,9 százalék.

Lassú felzárkózás a leggazdagabbakhoz

Azt, hogy hova jutott el a magyar gazdaság az unióban az elmúlt több mint 10 évben, leginkább a vásárlóerőparitáson mért egyre főre jutó GDP írja le. Magyarország még 2010 még az uniós átlag 65,4 százalékán állt, 2023-ban már 77 százalékán, tehát bizton állítható, hogy a magyar felzárkózás kifejezetten lassú. Ezzel a 27 tagú EU-ban gazdasági fejlettség szerint a 22-ek vagyunk, egy helyet pedig épp hátrasorolódtunk a 2010-es 21. pozíció után Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy a felzárkózás nem egyenes folyamat, bármikor képes megtörni. 

Erre jó példa Görögország, illetve Szlovákia. A 2000-es évek bezzegországa, északi szomszédunk jóval előttünk állt 2010-es évek elején a GDP rangsorban, nem beszélve például Görögországról, aki korábban szinte beérte fejlettségben a leggazdagabb EU országokat. Aztán a 2008/2009-es válság alatt elveszítette a GDP-jének negyedét. Persze vannak pozitív példák is, mint a balti országok, Észtország és Litvánia vagy Románia, akik mögöttünk voltak még 2010-ben.

Mindezt azért kell kiemelni, mert Magyarország esetében nem arról van szó, hogy leszakadtunk volna, ahogy az sokszor megjelenik a hazai sajtóban, ugyanis az elmúlt évek nehézségei ellenére sem csúsztunk hátrébb. Igaz, ennyivel nem érheti be a hazai gazdaságpolitika, ha komolyan gondolja, hogy szeretné Magyarországot egyszer felzárkóztatni. A kormánynak ambiciózus célja, hogy 2030-ra az uniós átlag 85 százalékára hozná fel a magyar gazdaságot, pláne egy korszakban extra kihívás, amikor nehézség nehézség hátán.

Adósságban a régió felzárkózik hozzánk

Az ország hosszú távú felzárkózás számtalan tényező függvénye, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora terve van költekezni egy kormánynak, azaz mennyire engedheti el az adósságát. Ezért is érdemes fenntartásokkal kezelni a román gazdasági csodát. Noha kelet szomszédunk kétségtelenül jelentős növekedés ért el, eközben óriási eladósodáson is ment keresztül, 2009 és 2023 között nominális megtízszerezte az államadósságát, ugyanez hazánk esetében kettő és félszeres növekedés. 

A régiós országokhoz képest ez a különbség, hogy míg Magyarország esetében hasonló eladósodottsági szintről beszélünk, mint a 10-es évek elején, a régiós versenytársak egyre jobban adósodnak el. A magyar adósság alakulása abból szempontból viszont kitűnik, hogy 2011 és 2019 között 15 százalékponttal csökkent GDP-arányosan, ezt rúgta fel a Covid, és az azt követő lazább költségvetési politika. Így most lényegében ugyanott van, ahol 2017-ben.

Várat magára az intenzív növekedés

A növekedés és felzárkózás szempontjából döntő fontosságú a kutatás-fejlesztés egy gazdaságban, különösen akkor ha át akar térni az extenzív növekedésből az intenzívre. Minél magasabb hozzáadott értéket állít elő egy ország, jó eséllyel annál fejlettebb, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy pusztán a gyártásról és bérmunkáról szól a gazdaság kibocsátása, vagy valamilyen innováció, esetleg szabadalom is keletkezik. A közepes jövedelmi csapdából való kitörés miatt ezért is fontos a magasabb hozzáadott értékű termelés felé való eltolódás.

A valóságban persze nem ilyen egyszerű, hiszen minden ország ezt a mintát követné és azonnal ott lenne a legfejlettebbek között. Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások arány a GDP százalékában növekedett 2010-et követő időszakban, amivel a visegrádi országok között megelőzte Lengyelországot és Szlovákiát, ám az elmúlt években a gazdaság megtorpanásával együtt megtört a lendület, így 2022-ben és 2023-ban is 1,39 százalékot költöttünk a területre. Ami azért is probléma, mert korábban 2020-ra a GDP 2 százalékát tűzte ki célul a kormány, így nagy kérdés, hogy hogyan fog összejönni a 2030-as 3 százalékos ráta. Ez az a szint, amit az EU-ban csak a leggazdagabb országok, mint Ausztria, Svédország vagy Belgium képes teljesíteni.

Két évvel nőtt a születéskor várható élettartam

A magyar társadalom köztudottan egészégtelennek számít, ez azonban nem azt jelenti, hogy lenne javulás. 2023-ban a születéskor várható élettartam 76,9 év volt, ami két évvel több, mint a 2010-es érték és majdnem néggyel, mint a Covid évében mértek. 

A világjárvány nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi folyamatokra is éles törést hozott. Azóta látható korrekció, sőt, visszatért a növekedés a korábbi trendhez, de még mindig nagyon messze van az unió élbolya. Szerencsére azonban nem minden a pénzen múlik, legalábbis az alapján, hogy a születéskor várható élettartam Spanyolországban van, ami nem éppen a leggazdagabb ország, azt jelzi, hogy az életmódnak igenis van jelentősége.

Egyre többen fogyasztanak kultúrát

A Covid nem sak a születéskor várható élettartamra volt hatással, hanem a közösségi életre is. Noha a 2010-es évektől látványosan javult a kultúrafogyasztás Magyarországon, a 2020-as világjárvány miatt mai napig nem állt helyre színház látogatások száma. 

2023-ban összesen 6 millió 890 ezer látogatást regisztráltak, ez több mint 2,5 millióval több, mint amit 2010-ben mértek a statisztikus, ami azt mutatja, hogy a középosztályosodás folyamata nem állt meg.

Ugyanakkor még mindig elmarad a 2018-as rekordnak számító 8,6 milliótól, bár így is bőven magasabb, mint a rendszerváltást követő időszakban bármikor.

Továbbra is fogy a magyar, de azért sikerült előrelépni

A Orbán-kormány egyértelműen legfontosabb szakpolitikája a családpolitikához és a demográfiához kapcsolódik, a fordulat azonban továbbra is várat magára. A teljes termelékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ahhoz, hogy egy társadalom reprodukálja magát minimum 2,1 százalékos rátára van szükség, erre utoljára Magyarország 1977-ben került sor, tehát azóta folyamatosan csökken a magyar népesség. A 2010 után határozott javulás történt, de a Covid itt is törést hozott. Szerencsére nem akkorát, mint a Bokros-csomag, 1995-ös megszorító intézkedések után húsz év kellett ahhoz, hogy Magyarországon ismét elérje a termelékenységi ráta az 1,5 százalékot.


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.