Vucic erőt mutatott, és nem adja Szerbiát

„Új erőre, új energiára van szüksége Szerbiának, ezért kell létrehozni egy új mozgalmat” – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombaton Belgrádban a Nem adjuk Szerbiát! elnevezésű rendezvényen, amelyen elindította országos mozgalmát.

Aleksandar Vucic már több mint két éve beszél arról, hogy létre kell hozni egy olyan ernyőszervezetet, amelybe a párttagok és az egyes pártokkal szimpatizálók mellett olyan civilek is beléphetnének, akik fontosnak tartják hazájukat, Szerbiát. A szerb elnök márciusban jelentette be, hogy most már bizonyosan megalakul ez a mozgalom, amelyet Mozgalom a népért és az államért néven jegyeztek be, de végleges nevét javaslatok és szavazás útján választják majd ki.

Vucic nem adja Szerbiát

A Nem adjuk Szerbiát! elnevezésű rendezvény pénteken kezdődött, és vasárnap fejeződik be. A Belgrád központjában felállított színpadokon közéleti szereplők és politikusok szólaltak fel, a mellettük lévő sátrakban pedig az elnök mozgalmát népszerűsítik, illetve a különböző állami pályázatokról, újításokról, fejlesztésekről lehet tájékozódni.

Aleksandar Vucic beszédében kifejtette, hogy az utóbbi tizenhárom évben, amely alatt ő valamilyen vezető szerepet vállalt Szerbia életében,

• jelentős gazdasági fellendülés volt tapasztalható az országban,
• nőttek a fizetések és a nyugdíjak, 
• az ország túlélt egy migránsválságot
• és a koronavírus-járványt,
• és a külső nyomások ellenére fenn tudta tartani a nép és az ország számára fontos elveket és politikát.

Emlékeztetett arra, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le, 16 ember halálát okozva, ami óriási tragédia volt Szerbia számára.

Szerb tüntetések

Akkor országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felső ügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.

Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel.

Illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapokban, továbbá szabadon engednék azokat a diákokat és tanárokat, akik ellen a tiltakozások miatt emeltek vádat, és 20 százalékkal megnövelnék a felsőoktatásra szánt költségvetési keretet.

hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak. Az államfő közbenjárására szabadon engedték a korábban őrizetbe vett diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021–2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.

A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. A miniszterelnök lemondását a parlament március 19-én fogadta el. Az új miniszterelnököt és a kormányt a várakozások szerint a jövő héten választja meg a parlament.

A szerb elnök követelései 

Aleksandar Vucic szombaton arról beszélt, hogy már teljesültek a követelések, és a „színes forradalom” megbukott, abba kell hagyni a tiltakozásokat, az egyetemistáknak pedig vissza kell térniük a tantermekbe.

Öt követeléssel is előállt az államfő. Ezek szerint

1. teljes mértékben tiszteletben kell tartani Szerbia alkotmányát és törvényeit,
2. biztosítani kell Szerbia és a szerb állampolgárok biztonságát, és az állami intézményeknek – amelyeket „elraboltak” – ismét az állampolgárok szolgálatába kell állniuk. További követelése, hogy vonják felelősségre mindazokat, akik a békés tiltakozókra támadtak, és erőszakos cselekményeket hajtottak végre tiltakozók ellen.
3. A harmadik követelés szerint minden tanulni vágyó diák számára biztosítani kell a tanulás lehetőségét, azaz az általános és középiskoláknak, valamint az egyetemeknek működniük kell.
4. A negyedik követelés szerint fel kell kutatni mindazokat, akik állami intézményekre és épületekre támadtak.
5. Végül pedig fel kel számolni azokat a tevékenységeket, amelyek a gazdaság működését, illetve az állampolgárok megszokott életvitelét akadályozzák.

A szerb elnök kiemelte, hogy hosszú távon, 2035-ig bizonyosan erőre van szükség az országban, és ezért van szükség az új mozgalomra, amelyet ő kezdeményezett.