Román elnökválasztás 2025: mi lesz a lejjel? Őrzik, mint a szemük fényét, de így is felrobbanhat

Elemzői becslés szerint csak a múlt héten hatmilliárd eurót költött a román jegybank (BNR) a lej megvédésére. Devizatartaléka vélhetően ezen a héten is tovább apadt, és pénteki ülésén az sem kizárt, hogy a bank kamatot emel, ezzel védekezve, a vasárnapi elnökválasztás „elé lőve” a Romániát beszippantó politikai-gazdasági örvény piaci és inflációs hatásai ellen.

Románia – a régióban egyedül – az inflációt tekintve nem tudott kiszabadulni az „5-ösök klubjából”, áprilisban itt mérték a régió legmagasabb drágulási rátáját 4,85 százalékon, és a lej gyengülése ehhez még hozzáadhatott.

A magas infláció csak egyike a száz sebnek, amelyekből a román gazdaság vérzik, tavaly elképesztően magas – az Európai Unióban messze a legmagasabb –, a GDP több mint 9 százaléka volt a költségvetési hiány, még nagyobb a külkereskedelmi hiány. 

Az országnak ráadásul kormánya sincs, csak ideiglenes: Marcel Ciolacu miniszterelnök lemondott az elnökválasztás május 4-i első fordulója után, ami a nacionalista, EU- és Ukrajna-szkeptikus George Simion elsöprő győzelmét hozta. 

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a vasárnapi döntő forduló előtt felzárkózott hozzá vetélytársa, Nicusor Dan. Mindenesetre 

A lej árfolyama nyomás alatt áll, a visszavont védvonalat is megtámadhatják

A BNR mandátuma az infláció letörése, az infláció bőven meghaladja az 1,5–3,5 százalékos célsávot, és a bank pénteken vitatja meg új inflációs jelentését. A lej gyengülése inflációnövelő, hiszen drágítja az importárukat.

A Bloomberg felmérésében szereplő 15 elemzőből 13 szerint a bank a lej gyengülése ellenére sem változtat kamatain, kettejük szerint azonban a 6,5 százalékos irányadó kamatot megemelik. Az elemzők szerint, ha nem is lesz kamatemelés, a gazdaságsegítő kamatcsökkentések a kaotikus viszonyok közt bizonnyal jó időre elmaradnak.

A lej nem szabad árfolyamrendszerben mozog, mint a többi közép-európai deviza, hanem a jegybank tartja egy nem hivatalos mezsgyén belül. A május 4-i elnökválasztási forduló után azonban a BNR feladni kényszerült a korábban évekig védett mezsgyét, az euró elleni 5-ös szintet.

Hatalmas devizaeladásokkal sikerült az árfolyamot az új védvonalnak látszó 5,11 erősebb oldalán tartania, és vannak olyan félelmek, hogy ezt a gátat akár a jövő héten erőteljes spekulatív támadás éri, és az árfolyam akár el is szabadulhat.

A devizapiacon még az éjszaka is voltak olyan jegyzések, amelyek arra utaltak, hogy az 5,11-os vonal is támadás alatt áll. Pénteken délelőtt 5,106 körül folyt a kereskedés.

A bóvli státusz fenyegeti Romániát, a piacok és a hitelminősítők türelme nem tart örökké

Akárki nyeri a választást, a kormányalakítás és a gazdaságpolitikai irány belövése nyilván időt vesz igénybe, a kérdés, meddig tart ki a piacok és a hitelminősítők türelme. 

Az S&P Global Ratings a múlt héten figyelmeztetett, hogy ha a zajló politikai felfordulás képtelenné teszi az ország vezetését az adósság elszaladásának megállítására, bóvliszintre eshet Románia hitelminősítése. A román állampapírokon elvárt hozamok a felfordulás miatt máris megugrottak, súlyosbítva a költségvetési problémát, amelynek megoldására egyelőre még kormány sincs. A hozamok az elnökválasztást követően tovább emelkedhetnek, és akár még tovább, ha az ország hitelbesorolása bóvliba süllyed.

Ijesztgetnek a nacionalistákkal, de a román gazdasági problémákat nem ők okozták, tanúsítja a CDS

A román kötvénykockázati felár egyébként – az inflációhoz és a külső-belső deficitekhez hasonlóan a legmagasabb a régióban – már tavaly ősz óta töretlenül emelkedik a Magyarországon is korábban sokak által „bezzeg Romániának” titulált országban, ahol az év végi választások előtt nyakló nélküli költekezéssel javították az életszínvonalat, adósságból. 

Azaz ezt a nacionalisták és euroszkeptikusok nyakába varrni nehéz volna, sokkal inkább a korábbi romániai politikai elit felelős érte, amely ellen George Simion – illetve az elnökválasztásból bírósági úton kizárt, népszerű elődje, Calin Georgescu – előretörése lázadást jelent.

Az ötéves kötvénykockázati felár pénteken 

• Romániában 286,53 pont (az energiaválság régiós és európai zűrzavara óta a legmagasabb),
• Magyarországon 135,13,
• Horvátországban 87,5,
• Lengyelországban 74,28,
• Ausztriában 18,11.