Nissan: a feltámadás vagy a vég kezdetén áll a japán autóipari óriás?

Iparági szakértők egyelőre szkeptikusan ítélik meg, hogy a Makoto Ucsidát a Nissan vezérigazgatói posztján áprilisban felváltó Ivan Espinoza súlyos megszorításokkal kombinált újratervezési programja milyen eredménnyel jár, különösen a világkereskedelmet az amerikai védővámok miatt gúzsba kötő környezetben.

Mint arról beszámoltunk, Espinoza kedden ismertetett tervei között hét gyártóbázis bezárása és ezzel 11 ezer munkahely megszüntetése szerepel – egyéb takarékossági intézkedések mellett. Ezzel párhuzamosan a jövő márciussal végződő üzleti évre 3 százalékos értékesítési volumencsökkenést prognosztizált, mivel kulcsfontosságú piacaikon az eladásaik továbbra is erős nyomás alatt vannak. 

A Nissan új stratégiát hirdetett

Elemzők szerint az elengedhetetlen karcsúsítást jóval könnyebb lesz levezényelni, mint elérni az értékesítés és a profitmarzs növelését. Emlékeztettek arra, hogy a Nissan járműeladásai 2017 óta 42 százalékkal zuhantak, a folyó üzleti évre várt 3,25 millió darabos volumen teljesítését is lefelé mutató kockázatok övezik. Ebből az első helyeken

• a vámbizonytalanságok,
• a modellpaletta vészes elöregedése,
• a hibrid technológia eddigi hanyagolása,
• kínálati hiányosságok,
• emelkedő gyártási költségek
• és a helyi és kínai riválisok okozta verseny fokozódása

szerepelnek. Az is világossá vált, hogy a Nissant az évezred elején a Mitsubishivel együtt megmentő, felvirágoztató, s velük stratégiai és tulajdonosi szövetségre lépő Renault által kidolgozott stratégia hosszabb távon nem működőképes. A Renault és japán szövetségesei útját akkor egyengető Carlos Ghosn a magas darabszámra és a szűkebb haszonkulcsra esküdött, de ez mára visszaütött. 

A Ghosn-éra terhes örökségét nyögi ma is a Nissan 

A sikkasztásért és csalásért Japánban elítélt, majd a börtön elől egy nagybőgőtokban, bérelt repülővel szülőhazájába, Libanonba kimenekített Ghosn örökségének eltakarítása egyre sürgetőbb lett. Ugyan a Nissan legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban a márciussal zárult üzleti évben 938 ezer darabra emelkedtek az eladások, az összetétellel súlyosabb gondok akadtak, hiszen a pluszforgalom elsősorban a Mexikóból importált olcsó Sentra és Versa szedánok eladásából származott.

Ez nagyban közrejátszott abban, hogy a Nissan haszonkulcsa az egy évvel korábbi 4,6 százalékról 0,5 százalékra romlott az észak-amerikai régióban. Most úgy számolnak, hogy az észak-amerikai és japán eladások stagnálni fognak az idén, míg Kínában egy 18 százalék körüli újabb zuhanásra lehet számítani a BYD és társaik előretörése miatt.

Ivan Espinosa azt ígérte, hogy drámaian lerövidíti a járműfejlesztési időt, és a legfontosabb piacán, az Egyesült Államokban a crossoverek és a városi terepjárók (SUV) köré koncentrálja kínálatát, miközben a hagyományosan erős amerikai pick-up-piacon sem akar lemaradni.

Ennek jegyében a Nissan még ebben a pénzügyi évben piacra dobja az Egyesült Államokban legkelendőbb járművének, a Rogue SUV-nek tölthető (plug-in) hibrid változatát, amelyet partnerével, a Mitsubishivel közösen fejleszt. A szakértők már ezen is fanyalognak, mondván, a Nissannak is észre kellett volna már vennie, hogy Amerika nem kedveli (még) a konnektoros autókat, és a hibrid technológiából a vásárlók inkább a hagyományos benzines változatokat preferálják a tölthetőkkel szemben. 

Inkább fordítani kellett volna a sorrenden, a Rogue új, a Nissan e-Power hibrid technológiájára alapozó változatát kellene előbbre hozni, ám azt csak 2027-re ígérik.

– foglalta össze a lényeget a Reutersnek Julie Boote, a Pelham Smithers Associates kutatócég elemzője, hozzátéve, hogy gőzerővel az új modellek bevezetésén kellene dolgozniuk, ám ez időbe telik, és nincs garancia arra, hogy ezek az elődeiknél sikeresebbek lesznek. Az erős modellkínálat az alap, a költségcsökkentés is fontos, de a szakértő szerint az előbbi nélkül az utóbbival nem sokra mennek.

A termékkínálat torzulásától eltekintve az importált autókra és autóalkatrészekre kivetett új amerikai vámok rendkívüli módon megnehezítik a Nissan új stratégiájának végrehajtását. 

az autóinak 45 százalékát Mexikóból és Japánból az Egyesült Államokba exportáló Nissan számára. A vámok miatt Amerikában áremelésre kényszerülnek, egyszersmind helyi üzemeik számára is költségesebb lesz a termelés, hiszen Donald Trump az autóalkatrészek mellett az olyan nélkülözhetetlen alapanyagokra is jelentős importvámot vetett ki, mint az acél és az alumínium. Mindez az árréseket is erősen szűkíti.

Gödörben az eladások, zuhan az árfolyam 

A Nissan számára a japán piac is tartogat meglepetéseket. A Honda decemberben indított és elvetélt felvásárlási akciója segíthetett volna a Nissanon, de olyan feltételeket diktált a második legnagyobb japán autógyártó, amit a piac harmadik számú szereplője nem tudott elfogadni. Eközben azt a szégyen is el kellett viselnie, hogy odahaza az első negyedévben a surranópályán feljövő, lesajnált Suzuki is megelőzte az értékesítésben.

A zsugorodás a tőzsdei árfolyamot is jellemzi. A széles japán piacot jellemző idei 5,5 százalékos csökkenéssel szemben a Nissan papírja 29 százalékkal értékelődött le, nem meglepő módon a legrosszabb teljesítményt nyújtva a szektorban. 

A részvény megítélése annyira rossz, hogy az LSEG adatai szerint az autógyártó teljesítményét követő 18 elemző közül egy sem adott vételi vagy erős vételi ajánlást a Nissan részvényeire, felük pedig eladást vagy erős eladást javasol.

Innen kell most felkapaszkodnia Nissannak, ami embert próbáló feladatnak tűnik.