Vietnám a kereskedelmi feszültségek közepette egyre közelebb kerül a BRICS-hez

Vietnám 2025. június 13-án hivatalosan is csatlakozott a BRICS-hez partner országként. A délkelet-ázsiai ország célja, hogy diverzifikálja nemzetközi kapcsolatait, és csökkentse függőségét  az Egyesült Államoktól a kereskedelmi feszültségek közepette. A partner államok a jövőben teljes jogú taggá válhatnak, addig hozzáférnek a legfontosabb gazdasági kezdeményezésekhez, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

A BRIC kifejezést 2001-ben Jim O’Neill közgazdász alkotta meg, amellyel négy gyorsan növekvő gazdaságot – Brazília, Oroszország, India és Kína – jelölt. Az országcsoportot 2009-ben alapította Brazília, Oroszország, India és Kína, majd Dél-Afrika 2010-es csatlakozásával kialakult a ma is használatos kifejezés.

Célja a tagok gazdasági és geopolitikai érdekeinek összehangolása és elősegítése, ezért a tagországok vezetői, valamint a külügyminiszterek is évente kétszer találkoznak ebben a keretben. Habár a csoport nem az Egyesült Államok vezette Nyugattal szemben határozza meg magát, a szervezetet sokan mégis az arra adott válasznak tartják. 

Tavaly és idén öt állam – Irán, Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek és Indonézia – csatlakozott a csoporthoz, így jelenleg tíz teljes jogú taggal rendelkezik. A tíz partnerország – Belarusz, Bolívia, Kuba, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda, Üzbegisztán, Vietnám – a 2024 októberében Kazanyban tartott BRICS-csúcson kapta meg státuszát.

Miért jelentős a BRICS?

Irán és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozása révén megnőtt az országcsoport befolyása a Perzsa-öböl felett. Eddig az Egyesült Államok kezeskedett a globális olaj- és gázkereskedelem legfontosabb útvonalának a védelméért, most viszont részben a bővülő szövetség ellenőrzése alá került. 

Az Atlanti- és az Indiai-óceán közötti átjárást lehetővé tévő Vörös-tenger és az északi irányból történő megközelítését szolgáló Szuezi-csatorna fölött Egyiptom miatt szintén erősödött az együttműködési fórum befolyása.

A BRICS 2015-ben alapította meg az Új Fejlesztési Bankot (NDB), amely egy multilaterális pénzügyi intézmény, az IMF és a Világbank versenytársának számít. Az NDB 33 milliárd dollárnyi hitelt hagyott jóvá, főként vízügyi, közlekedési és egyéb infrastrukturális projektekre. Dél-Afrika 2020-ban például egymilliárd dollár kölcsönt vett fel a koronavírus-járvány miatt.

Összehasonlításképpen: a Világbank a 2023-as pénzügyi évben 72,8 milliárd dollár hitelt vállalt a partnerországoknak. Az országcsoport működését egyelőre nem zavarta meg az orosz–ukrán háború, bár a szankciók miatt az Új Fejlesztési Bank nem kölcsönöz Oroszországnak, és nem finanszírozza az orosz projekteket.