A panelek alapanyaga a szilícium, ennek a globális ellátási láncának több mint 80 százalékát pedig a kínai cégek felügyelik. Japán egyik közelmúltbeli technológiai fejlesztése a területén, a hazai gyártású, úgynevezett perovszkit alapú napelem, amelyekhez nem használnak szilíciumot.
A jódalapú perovszkit egy olyan különleges kristályszerkezetet alkot, amely a napsugarat elektromos árammá alakítja, és hosszú távon akár jobb élettartamú napelemek létrehozására is alkalmas lehet.
Ez a megoldás kézenfekvőnek tűnik, hiszen Japán a világ második legnagyobb jódtermelője. A hazai gyártású napelemes megoldással kijátszhatja többek között Kína az elektronikai eszközökben is használt gallium- és germániumtermékek exportkorlátozásait.
A hosszú kutatás eredményeképpen, eleinte nedvesség és páratartalom hatására könnyen lebomló perovszkitcellák ma már ugyanolyan hatékonyak a fény elektromos energiává való alakításában, mint a szilícium. A kristályos perovszkitréteg csupán egy mikron vastagságú, a jelenlegi napelemek tömegének töredéke. Ezenkívül a filmtekercsre emlékeztető napelem akár beltéren, lakásban a falra és egyéb ívelt felületekre is felszerelhető, valamint gyenge napfény hatására is képes áramot termelni. Japán, a további fejlesztések támogatására, amely segíti az előállítási költségek javítását, illetve a tömeggyártás beindítását, több mint 400 millió dollárt különített el – írta meg a Wall Street Journal.
