Van, aki a katasztrófából is hasznot húz, Európában azonban Brüsszel szemeli ki, hogy ki teheti – az európai emberek nem
A katasztrófakötvények értékesítésére szakosodott eszközkezelők hevesen tiltakoznak a lakossági befektetők hozzáférésének korlátozása ellen. A piac robbanásszerűen nő, lehetőséget ad a kisbefektetőknek arra, hogy fogadjanak nagy természeti katasztrófák bekövetkezésének esélyére.
A Twelve Capital, a Fermat Capital és a Plenum Investments azon alapkezelők között van, akik felszólították Európa pénzügyi piacfelügyeleti hatóságát, az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (Esma), hogy támogassa a „cat” (az angol catastrophe rövidítése) kötvények megtartását a szélesebb nyilvánosság számára is elérhető alapokban.
Az EU szigorítana
Idén nyáron azonban az Esma azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy zárja ki a katasztrófakötvényeket az EU legnagyobb lakossági alapkezelési szabályrendszeréből (UCITS). A javaslat hatalmas vitát generált, támogatói szerint a katasztrófakötvények túlságosan kockázatosak.
Az Esma egy nem létező problémát próbál megoldani
– mondta a Financial Timesnak Daniel Grieger, a mintegy 1,3 milliárd dollárnyi katasztrófakötvényt kezelő Plenum munkatársa. A felügyelet szerinte gátolja a törekvéseket, hogy a hétköznapi megtakarítók hozzáférjenek a magasabb hozamú piacokhoz, és „több tőkét vonzzanak Európa reálgazdaságába”.
A katasztrófakötvények eddig fedezetként szolgáltak
A vita középpontjában a katasztrófakötvények összetettségével és kereskedhetőségével kapcsolatos aggályok állnak. Ezek a kötvények egykor szűk körben, szakértők által vásárolt eszköznek számítottak, mára azonban a szektor egy globálisan több mint 55 milliárd dollár értékű eszközosztállyá nőtte ki magát.
A biztosítók, kormányok és más kibocsátók katasztrófakötvények segítségével csökkentik a legsúlyosabb kockázataiknak való kitettségüket, például nagy hurrikánok vagy erdőtüzek esetén. Ahogy a biztosítótársaságok kötelezettségei az infláció és a klímaváltozás miatt nőttek, egyre gyakrabban fizetnek a tőkepiaci befektetőknek – a hagyományos viszontbiztosítók, például a Munich Re és a Swiss Re mellett – azért, hogy azok átvállaljanak bizonyos kockázatokat.
Cserébe a kötvénytulajdonosok az elmúlt években magasabb hozamot értek el, mint más fix kamatozású befektetésekkel, például államkötvényekkel. Ugyanakkor egy nagy katasztrófa esetén kötelesek helytállni a kárigényekért.
A katasztrófakötvények az UCITS irányelv alapján forgalmazott alapokon keresztül kerültek el a hétköznapi befektetőkhöz Európában. (Az UCITS az Európai Unió egyik legfontosabb befektetési alapszabályrendszere.)
- Tavaly júniusban az UCITS cat bond alapok mintegy 17 milliárd dollárnyi vagyont kezeltek,
- ez több mint háromszorosa a 2020 júniusi, körülbelül 5 milliárd dolláros értéknek.
Az Esma júniusi jelentésében azt tanácsolta a bizottságnak, hogy zárja ki a katasztrófakötvényeket – valamint más alternatív befektetéseket, például a kriptovalutákat és az ingatlanbefektetési alapokat – az UCITS-alapok köréből, azzal a kivétellel, hogy közvetett kitettség legfeljebb 10 százalékig legyen engedélyezett.
Az Esma aggályait fejezte ki amiatt, hogy a katasztrófakötvények iránti kereslet egy nagy katasztrófa vagy a kockázatok felerősödésének időszakában, például a hurrikánszezonban, elapadhat.
A felügyelet szerint a katasztrófakötvények inkább a biztosítási termékekhez állnak közel, nem pedig a hagyományos, átruházható értékpapírokhoz.
Nagy pofonba még nem szaladtak bele
A katasztrófakötvény-alapkezelők viszont azzal érvelnek, hogy a kötvények magas minősítésű értékpapírokkal, például amerikai államkötvényekkel vannak fedezve – így biztonságosabbak más alternatív befektetéseknél –, és napi szinten kereskednek velük. Az iparág azzal is érvel, hogy ezek a kötvények hozzájárulhatnak Európa klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez, mivel segíthetik a biztosítási díjak csökkentését.
Grieger elismerte, hogy a katasztrófakötvényeket még nem érte „tömeges kifizetési esemény”, de szerinte egy ilyen helyzet inkább új befektetőket vonzana – nem pedig tömeges eladást váltana ki –, mivel a biztosítási díjak jellemzően emelkednek a katasztrófák után, ami növeli a hozamot.
Igen, előfordulhat egy nagy esemény… de gyanítom, hogy mivel a befektetők nagyon jól tájékozottak, nem fogja őket meglepetésként érni. Ha egy 9-es erősségű földrengés történik Kaliforniában, tudják, hogy pénzt fognak veszíteni
– tette hozzá.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
