Összekapták magukat a NATO-tagországok Trump és Putyin miatt, végre elegendőt költenek védelemre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinden NATO-tagország teljesíti az idei évben a régóta kitűzött célt, vagyis a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokra fordítását, ám a júniusban elfogadott új, magasabb célt egyelőre csak három állam éri el – derül ki a szövetség csütörtökön közzétett adataiból, amelyet a Reuters szemlézett.
Az elmúlt években számos NATO-tag jelentősen növelte a katonai költségvetését, részben Oroszország ukrajnai bevonulása, részben pedig Donald Trump amerikai elnök nyomására.
A csütörtöki becslések szerint még tavaly is több mint 10 tagország maradt el a 2014-ben megállapított 2 százalékos céltól. 2025-re azonban már mind a 32 tagállam teljesíti ezt, közülük hét éppen 2 százalékot, míg a többiek alig valamivel fölötte.
A GDP arányában Lengyelország költi a legtöbbet védelemre (4,48 százalékot), őt követi Litvánia (4 százalékkal) és Lettország (3,73 százalékkal).
Csak ez a három állam haladja meg a júniusban Hágában tartott NATO-csúcson elfogadott új küszöböt, a 3,5 százalékot.
A szövetség vezetői vállalták, hogy 2035-re elérik ezt az új célt, valamint egy szélesebb körű törekvés részeként a GDP 5 százalékát fordítják majd védelemre és biztonsági jellegű beruházásokra. A plusz 2 százalékba számítanák bele a kiberbiztonságra, valamint nehéz katonai eszközök szállítására képes utakra és kikötőkre fordított beruházásokat.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán, a Rheinmetall németországi lőszergyára megnyitóján üdvözölte a tagállamok megnövekedett védelmi kiadásait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a többletpénzt katonai képességekké kell alakítani. „A pénz önmagában nem nyújt biztonságot. Az elrettentés nem a 2 vagy 5 százalékból fakad, hanem abból, hogy képesek vagyunk megküzdeni a potenciális ellenséggel.”
