A NATO enged Trump nyomásának: jöhet az 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadás
A NATO-tagállamok radikálisan megemelhetik védelmi kiadásaikat: Mark Rutte főtitkár bejelentette, hogy a szövetség célja, a GDP 5 százalékát elérő védelmi költés lehet a júniusi csúcstalálkozó egyik fő napirendi pontja. A bejelentés megerősíti azt a javaslatot, amelyet Donald Trump amerikai elnök korábban – sokak szerint teljesíthetetlenül – már előterjesztett.
Feltételezem, hogy Hágában meg fogunk állapodni egy magasabb, összesen ötszázalékos védelmi célban
– mondta Rutte egy amerikai NATO-parlamenti ülésen tartott tévés kérdezz-felelek során. A korábbi holland miniszterelnök ezzel első ízben állt ki nyilvánosan a cél mellett, amelyet Dick Schoof holland kormányfő már napirendre tűzött, és amellyel kapcsolatban a Bloomberg is pozitív előrehaladásról számolt be.
A 2025-re tervezett új cél nem csupán hagyományos katonai kiadásokból állna: az 5 százalékból 3,5 százalék jutna „kemény” védelmi kiadásokra (például fegyverekre, hadgyakorlatokra, katonai személyzetre), míg 1,5 százalék a hadsereg mozgékonyságát segítő, védelmi célú infrastruktúrára menne. Rutte ugyan nem részletezte ezeket az arányokat, de megerősítette, hogy a kemény védelmi kiadások célja „jócskán meghaladná a 3 százalékot”.
Donald Trump még év elején hozakodott elő a radikális 5 százalékos követeléssel, miután élesen kritizálta azokat a tagállamokat, amelyek nem költenek eleget védelemre. Az amerikai elnök akkor még kilátásba helyezte, hogy nem védi meg azokat az országokat, amelyek nem teljesítik a célokat. Most úgy tűnik, a kezdetben irreálisnak tűnő javaslat mögé sorakoznak fel az európai tagállamok és Kanada is.
Mark Rutte: minden tagnak be kell hoznia a lemaradást
A jelenlegi, 2 százalékos célkitűzést mindeddig csupán 23 NATO-tag teljesítette a 32-ből – derült ki a szövetség áprilisi jelentéséből. Ugyanakkor a Bloomberg értesülései szerint a nyárra minden tagállam elérheti ezt a szintet, ami utat nyithat az ambiciózusabb 5 százalékos cél bevezetése előtt.
A történelmi léptékű emelés hátterében az orosz fenyegetés, az ukrajnai háború és az európai védelmi önállóság sürgető kérdése áll. A NATO jövője most azon múlhat, mennyire képesek a tagállamok egységesen vállalni az eddigi legnagyobb védelmi terheket.
Orosz–ukrán háború: áttörés várható az elkövetkező napokban
Mark Rutte szerint az orosz félnek a békére kell törekednie Isztambulban. Az orosz–ukrán háború tárgyalásán Putyin nem vesz részt.
Érvénytelenítették Lázár beruházását, de a legfontosabb kérdés még mindig nyitott – teljes újratervezés jöhet a belváros szívében
