Óriási mennyiségű energiahordozó áramlik a világ legnagyobb vezetékrendszerein
A csővezetékek a globális energiarendszer gerincét alkotják – páratlan hatékonysággal, megbízhatósággal és méretekkel. Például az Egyesült Államokban a kőolajszállítmányok közel 70 százaléka , azaz évente több mint 14 milliárd hordónyi kőolaj csővezetéken át utazik, anélkül, hogy érintett lenne a tengeri kereskedelem bizonytalanságaitól – írja az Origo az elemzésében. Ugyanakkor a határokon átnyúló infrastruktúrák, valamint a szűk tengeri átjárók (például a Malaka-szoros, a Szuezi-csatorna) geopolitikai konfliktuspontokká válhatnak. A nagy, szénhidrogént szállító csővezetékek feletti uralom egyszerre jelent gazdasági és politikai hatalmat.
Sok érv szól a nagy csővezetékek mellett
A nagy szénhidrogén-szállító csővezetékek oldalán sok minden szól, a költségek és a tengeri szállításokhoz képest alacsonyabb karbonlábnyom mellett a folytonosság is. A határokon átnyúló rendszereket sokan az energiabiztonság artériáinak tekintik, melyek kontinenseken átívelően kötik össze a termelőket és a fogyasztókat, amint erre az Origo összeállításában is szereplő Barátság kőolajvezeték is példát szolgáltat.
A lap az összeállításában a világ energetikai térképén meghatározó, kötött nyomvonalú, vezetékes szénhidrogén-szállító rendszereket mutatja be. Olyan nagy összeköttetéseket – az ESPO, a Transzatlani Földgázvezeték, a Kína és Mianmar között húzódó kőolaj- és földgázkapcsolatok –, amelyek alavető fontosságúak milliók ellátásában a rajtuk keresztül évente áramló, több milliárd köbméter földgáz, több százezer hordónyi kőolaj miatt.
A részletek az Origo összeállításában olvashatók.
