A humanoid robotok valóban már karnyújtásnyira vannak?

2025 októberében az 1X Technologies nevű norvég-amerikai cég nagy nyilvánosságot kapott az Egyesült Államokban. Az 1X ugyanis megnyitotta az előrendelést a NEO nevű humanoid robotjaira. A Neót a világ első kifejezetten háztartási felhasználásra kész humanoid robotjaként mutatták be. A csaknem 170 centiméter magas, 30 kilogramm súlyú robot több színben lesz elérhető. Az ára 20 ezer dollár az első megrendelők számára, és a robot havi 499 dolláros előfizetéses szolgáltatásként is bérelhető lesz. A kiszállítások megkezdését az 1X az Egyesült Államok piacán 2026-tól ígéri, 2027-től pedig már nemzetközi terjeszkedés is szerepel a terveik között.

Humanoid robotok

Az elmúlt években az 1X Technologies mellett számtalan amerikai és kínai cég ért el jelentős előrehaladást a saját humanoid robotjai fejlesztésében. A nagyobb amerikai cégek között ott van a Tesla, a Boston Dinamics, a Figure AI, az Agility Robotics és az Apptronik. A kínai cégek közül érdemes megemlíteni az Ubtech Robotics, az Unitree Robotics, az Xpeng és a Fourier Intelligence nevű cégeket. (Kínában jelenleg mintegy 150 cég fejleszt gőzerővel humanoid robotokat.)

Humanoid robotokról az emberiség már több évtizede álmodozik, de az elmúlt öt évben ebben az ágazatban igazán felgyorsultak az események. Szinte havonta jönnek ki újabb és újabb – igaz, még fejlesztési fázisban lévő – robotmodellek, a humanoidok fejlesztésével foglalkozó cégekhez – a Tesla kivételével szinte az összes start up kategóriában van – pedig elkezdett áramlani a kockázati tőke.

Az óriási fejlődést jól mutatja az amerikai Figure AI robotmodelljének az evoluciója csupán az elmúlt két év alatt: a cég 2023 októberében mutatta be az első robotját (Figure 01), ezt 2024 augusztusában követte a második generáció (Figure 02), majd 2025 októberében a harmadik generáció (Figure 03). A fejlődés az egyes generációk között óriási: a Figure AI az elmúlt két év alatt olyan előrelépést tett a robotmodelljeiben, amiről korábban azt gondolták, hogy évtizedekig fog tartani. 24 hónap alatt hatalmas ugrás történt a Figure robotoknál a kézügyesség, a járási biztonság, a járási sebesség, a terhelhetőség, a külső dizájn, az üzemidő, a számítási kapacitás és a felhasznált anyagok minősége területén. 2024-től a Figure 02 robotokat már a BMW-gyárakban kezdték el tesztelni: a Figure robot feladata, hogy fémlemez alkatrészeket fogjon meg, és azokat nagy pontossággal behelyezze egy speciális rögzítőszerkezetbe.

A kínai Ubtech Walker S2 robotja pedig már maga képes a saját akkumulátorát kicserélni, és ezzel azonnal folytatni a munkáját.

A lelkesedést jól mutatja Elon Musk 2024. júniusi beszéde is a Tesla éves részvényesi közgyűlésén, Austinban: Musk szerint a jövőben minden emberre legalább egy, de inkább két humanoid robot jut majd, hiszen mindenki akar majd egy robot segítőt otthonra, plusz szükség lesz sok robotra az ipari termelésben, az egészségügyben és más ágazatokban is. Musk becslése szerint a humanoid robotok száma – tekintetbe véve az emberiség jelenlegi 8 milliárdos lélekszámát – nemsokára elérheti a 10-20 milliárd darabot. (Ebből a piacból a Tesla pedig az Optimus robotjaival egy jelentős piaci részesedést szeretne megszerezni, így a Tesla humanoid robotjainak a jövőbeli piaci értéke az alapító szerint messze túllépi majd a Tesla elektromos autóit.)

Musk 2025-ben 5-10 ezer Tesla-robotot szeretett volna legyártani. Ezeket a saját gyáraikban való tömeges tesztelésre és belső használatra szánták. 2026-ban a Tesla tervei szerint az Optimus gyártása már áttért volna ipari volumenre, és elindult volna a külső piaci értékesítés is. Ezzel szemben 2025 végére becslések szerint csak 200-300 darab Optimus készült el, és a termelés gyors felfutásáról 2025 végén már senki sem beszél.

Időközben a Figure robotok gyártási tervei is szépen összementek: jelenleg a három Figure-generációból összesen csak mintegy 100-200 darab robot készült el. A Figure 2026-ban is csupán néhány ezer darab humanoid legyártását tervezi, nem háztartási, hanem ipari nagyvállalati célokra. (Az indulás előtt álló új kaliforniai Figure AI gyártósor is csak évi 12 ezer egység legyártására képes. A termelés – kapacitásbővítésekkel – pár év múlva érheti majd csak el az évi 20 ezer darab robotot.)

A többi ágazati szereplő – beleértve a kínai robotikai cégeket – is hasonló problémákkal küzd. A kínai Ubtech Robotics és a Fourier Intelligence már gyárt évente néhány száz darab robotot, de ez is még messze van a tömegtermeléstől. 

A fenti gyártási darabszámmal belátható időn belül lehetetlen lesz elérni a milliárd humanoid robotot, sőt még az egymilliós példányszám elérése is kihívást jelenhet 2030-ra.

Mi áll a komoly gyártási késlekedés mögött?

Az elmúlt időszakban a humanoid robotok fejlesztésénél számtalan nehézség merült fel a műszaki jellegű problémáktól (egyedi új alkatrészek fejlesztése, akkumulátorkihívások, robotok kézügyessége és tájékozódása) a logisztikai jellegű problémákon (az ágazatban a beszállítói lánc gyakorlatilag nem létezik) keresztül a minőségbiztosítási aggályokig és a robotok megbízhatóságáig. 

A humanoid robotok tömegtermelésének és piaci bevezetésének csak akkor van értelme, ha egy robot egy számára teljesen ismeretlen környezetben is teljesen autonóm módon és valóban megbízhatóan tud működni. Erre azonban egyelőre a mai robotok még nem képesek. Valójában a külső környezet komplexitása még 2025 végén is meghaladja a humanoid robotok képességeit. 

A kézmozgás és a robotok járásának a finomhangolását valószínűleg meg tudják majd oldani a közeljövőben. De a robotok valódi kompetens szakmai cselekvését minden külső élethelyzetben sokkal nehezebb lemodellezni. Enélkül viszont a humanoidok nem tudnak igazán hasznosak lenni az emberek számára. 

Például, ha arra akarjuk majd utasítani otthon a robotunkat, hogy rakjon a lakásban rendet, „a rend” fogalma minden háztartásban más és más. Ha a robot háromszor rosszul rak rendet, negyedik alkalommal már mi fogjuk helyette megcsinálni a rendrakást, és a robot ezzel haszontalanná válik. 

A mesterséges intelligenciához hasonlóan ma a humanoid robotoknál is olyan nagy a tülekedés az első helyért, hogy a robotokat fejlesztő cégek sokszor az alapvető biztonságtechnikai alapelveket is félresöprik. A Figure AI most pereskedik a cég korábbi vezető robotikai biztonságtechnikai mérnökével, akit állítása szerint azért rúgtak ki, mert következetesen felhívta a vezetés figyelmét a Figure robotokkal kapcsolatos biztonsági aggályokra. A volt alkalmazott szerint például a Figure robot keze elég erős ahhoz, hogy be tudjon törni egy emberi koponyát. 

Mi történik, ha egy robot valamit véletlenül rosszul fog meg?  Vagy valaminek nagyobb lendülettel nekimegy? Az igazán komoly balesetekről nem is beszélve. (A Figure AI-nál az egyik meghibásodott robot az üzemzavar során egy negyedhüvelykes vágást hasított egy acél hűtőajtóba.) Kinek lesz ez a felelőssége? A gyártóé, aki a robotot legyártotta? A kereskedőé, aki eladta a terméket a fogyasztónak? A szervizcégé, amely a robotot utoljára szervizelte? Vagy a tulajdonosé, aki a tárgyat odahelyezte?

A fentiek miatt nem csoda, hogy még Elon Musk is az utóbbi időben igen ködösen fogalmaz az Optimus robotok bevezetésének pontos kereskedelmi menetrendjével kapcsolatban. Mert amíg nincsen teljes körű „otthoni és utcai felhasználásra” kész robot, addig nem is lehet nyilvánosan semmilyen kötelezettséget vállalni. 

Térjünk vissza a 1X Technologies cég sietve piacra dobott, Neo nevű robotjához! (A sietés mögött valószínűleg befektetői és pénzügyi nyomás áll: az amerikai sajtó 2025 szeptemberében arról számolt be, hogy az 1X Technologies a korábbi, 2023-as és 2024-es befektetési körök után egymilliárd dollárt próbál bevonni a cég működésének a további finanszírozásához.)

A Neo robot néhány nagyon alap feladatot ugyan el tud végezni magától is. (Például le tudja kapcsolni a villanyt, vagy – ugyan kicsit darabosan – ki tudja magától nyitni az ajtót a gazdája előtt.) De bármilyen bonyolultabb feladathoz – az otthoni feladatok többsége pedig ilyen – már külső beavatkozás szükséges: ilyenkor a cég központjából egy teleoperátor átveszi az irányítást a robot felett, és egy 3D-s valóságszemüvegen keresztül, távvezéreléssel végezteti el a Neo robottal a korábban a tulajdonosa által kiadott parancsot.

Ez a gyakorlat – ráadásul privát otthoni környezetben – azonban nagyon komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, és alapvetően kérdőjelezi meg a humanoid robotok jelenlegi hatékonyságát.

A közeljövőben így a humanoid robotok számára marad a szűk ipari-gyári felhasználás, ahol a robotok manuális, monoton feladatokat végeznek majd el egy egyszerűbb, zárt környezetben. A humanoidok száma – a fokozódó globális munkaerőhiány miatt is – ugyan egyre nőni fog a gyárakban, de a háztartási vagy szélesebb munkaerőpiaci bevezetésük egyelőre várat még magára. 

A generatív mesterségesintelligencia-modellek rohamos fejlődése már három év múlva ott tarthat, hogy képesek lesznek lemodellezni minden olyan munkát, amelyet a számítógép képernyője mögött kell csinálni: létrehozva az előzmények alapján az adott munkavállaló tökéletes avatárját, amely pár tíz dolláros havi díjért, a nap 24 órájában dolgozva, 50 nyelvet beszélve, óriási átfutási sebességgel viszi majd tovább a korábbi hús-vér kolléga céges feladatait.

A technológiai fejlődés furcsa mai fintora, hogy a szakmunkások többsége – például villanyszerelő, vízszerelő, ács, autószerelő stb. – sokkal nagyobb biztonságban van a közeljövőben a mesterséges intelligenciától, mint az irodai és értelmiségi pozíciók.