Rendkívüli: vége az EU-csúcsnak, megvan a megállapodás Ukrajnáról – ez a döntés az orosz vagyonról
Az Európai Tanács jóváhagyta a 90 milliárd eurós uniós támogatást Ukrajnának 2026-27-re – jelentette az MTI pénteken kora reggel hivatalos bejelentésre hivatkozva. Ezzel az EU-csúcs legfontosabb kérdésében megszületett a megállapodás egy maratoni, majdnem egy napig tartó tárgyalássorozatot követően.
Egészeb pontosan az történt, hogy az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy 2026-27-ben
összesen 90 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának
– ez António Costa, az Európai Tanács elnökének az X közösségi oldalon péntek hajnalban közzétett bejegyzéséből derült ki. Costa úgy fogalmazott: "Elköteleződtünk, és teljesítettük vállalásunkat."
EU-csúcs: ez a döntés az orosz vagyonról
A döntés az Európai Tanács brüsszeli ülésén született meg, és a következő két évre biztosít pénzügyi támogatást Ukrajna számára.
A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Costa elmondta: a hitelt sürgősséggel nyújtják Ukrajnának az ország azonnali pénzügyi szükségleteihez. Az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy a zárolt orosz vagyont jóvátételi célokra felhasználja, és folytatja a munkát hitelmechanizmusok kialakításán.
Vagyis közös hitelfelvétel történik, a befagyasztott orosz vagyon felhasználását végül ejtették.
A legbefolyásosabb brüsszeli lap, a Politico rámutatott, hogy a pénzt az EU 27 országából 24 közös hitelfelvétellel fogja előteremteni, de a tervhez mindenkinek a beleegyezésére szükség volt, mivel a kölcsönt az EU központi hosszú távú költségvetése garantálja.
Az Európai Tanács elnöke azt állította, hogy az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Szerinte a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.
Azonnal megszólalt Orbán Viktor az EU-csúcs döntése után Ukrajnáról: részletesen elmondta, mi vár most Magyarországra – "Mi ebből kimaradunk"
Összeállt a magyar-szlovák-cseh erőközpont. Az EU-csúcs véget ért, a legrosszabbat sikerült elkerülni. Ugyanakkor a háborús fenyegetettségről csak rossz hírek érkeztek.
Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatóján szintén azt emelte ki, hogy az EU célja továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, ennek jegyében döntöttek az uniós vezetők az ország következő két évre szóló finanszírozásáról.
Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor jóvátételhez jut. Addig az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök változatlanul zárolva maradnak.
Külön emlékeztetett, hogy az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról már a múlt héten világos és erős politikai üzenetet küldött az Európai Unió. "Ez a legnagyobb eredmény. Korábban félévente fennállt a veszélye annak, hogy egy tagállam nem hosszabbítja meg a szankciókat, és így a befagyasztott orosz vagyon felszabadulhatott volna. Most ezek az eszközök véglegesen biztosítva vannak, és csak minősített többséggel lehetne ismét hozzájuk nyúlni".
Von der Leyen közölte: az Ukrajna 2027 utáni finanszírozásáról szóló döntések már a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások részét képezik.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök, a leköszönő uniós elnökség nevében azt nyilatkozta: az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre, ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy több lehetséges megoldást terjesszen elő.
Mint mondta, nem meglepő, hogy 27 tagállam számára nehéz egy ilyen horderejű kérdésben megállapodásra jutni, ugyanakkor
történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurós finanszírozást biztosít egy másik ország számára.
A dán kormányfő rámutatott: egyre többen próbálják megosztani az Európai Uniót, kívülről és belülről egyaránt, ami az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek ellenére az unió csaknem négy éve, a háború kezdete óta nagyrészt egységes maradt Ukrajna támogatásában. Megemlítette, hogy a megfelelő döntések meghozatalához időre van szükség, még akkor is, ha a gyors cselekvés elengedhetetlen.
Frederiksen elismerte, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az unió.
"A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett" – jelentette ki.
Mercosur: Brüsszel győzködi a gazdákat
Az Európai Tanács elnöke beszámolt arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével együtt Brüsszelben egyeztetett európai gazdálkodók képviselőivel. Kiemelte: az unió az európai gazdák oldalán áll, a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat, az élelmiszerbiztonság védelme pedig alapvető uniós cél. Véleménye szerint az Európai Bizottság javaslatai jó kiindulópontot jelentenek a tárgyalásokhoz, és egy új valósághoz igazodó új keretrendszer kialakítására van szükség.
Az Európai Bizottság elnöke tájékoztatott arról is, hogy az uniós vezetők a geogazdasági kérdésekről, köztük a Mercosur-kereskedelmi megállapodásról is tárgyaltak. Elmondása szerint
áttörés született annak érdekében, hogy 2026 januárjában sikeresen lezárják a megállapodást,
ugyanakkor néhány kérdés rendezése érdekében a felek enyhén elhalasztják az aláírást.
Von der Leyen ennek kapcsán arról beszélt, hogy a Mercosur-megállapodás
- gazdasági,
- diplomáciai
- és geopolitikai
szempontból is kiemelkedő jelentőségű Európa számára, mert új kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket teremt a tagállamoknak, miközben a beépített ellenőrzési és védelmi mechanizmusok biztosítják az európai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelmét.
A csütörtöki brüsszeli gazdatüntetést látva az érintetteknek erről viszont egészen más a véleménye.
