Vehetünk-e ingatlant az Adrián? Sok magyar már meg is tette – a többieknek megváltoztak az esélyei
Az elmúlt hónapokban rengeteg hír és információ látott napvilágot a magyarországi ingatlanpiac kapcsán. Év elején a látványos áremelkedések, ősszel pedig az Otthon Start program szolgáltatta a fő témát. De mi a helyzet a szomszédban? Horvátország lakáspiaca a rendszerváltás utáni örökségét tovább folytatva jelenleg is tulajdonközpontú: a lakosság 91 százaléka saját tulajdonú otthonban él, a bérlakásszektor kicsi.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése szerint délkeleti szomszédunknál a lakásárak 2008 előtt meredeken emelkedtek, majd 2008–2015 között csökkentek, 2015-től kezdve pedig megduplázódtak. Az ingatlanpiac legfőbb motorjai a turizmus, a külföldi vevők és az euróövezeti csatlakozás körüli befektetői bizalom voltak. Jelenleg már több mint 70 ezer külföldi birtokol ingatlant az Adrián. A külföldi kereslet elsősorban a part menti prémiumlokációkban (Dubrovnik, Split, Hvar, Brac) hajtja az árakat.
A megfizethetőség romlott, leginkább Zágrábban és az Adriai-tenger mentén. A 2020-as években a kínálat ugyan élénkült, ám nem tudta utolérni a keresletet. A háztartások eladósodottsága mérsékelt, a jelzáloghitelek állománya 2017 óta folyamatosan bővül, de a vásárlások nagy része továbbra is magas önerővel-készpénzzel zajlik.
A lakások átlagos négyzetméterára Horvátországban 2024-ben 2504 euró volt, ez 2025-re 2834 euróra emelkedett. Zágráb esetében 2684 euró per négyzetméterről 2830 euró per négyzetméterre nőtt ez az érték. A turisztikailag frekventált régiókban még nagyobb volt a drágulás, a 2024-res 2211 euróról az Adria-parton 3500 és 4000 euró közötti jelenleg a négyzetméterár, a horvát szigeteken pedig 3650 euró a négyzetméterenkénti átlagár.
Horvátországban is támogatja az állam a lakáshoz jutást
A magyarhoz hasonlóan a horvát állam is számos programmal támogatja a lakásszerzést. Ilyen az államilag támogatott lakásépítés, melynek keretében önkormányzatokkal együttműködve, az állami ingatlanügynökség (APN) közreműködésével kedvező feltételekkel építenek új lakásokat, amiket a jogosult vevők (elsősorban első lakást szerző fiatal családok, illetve védett bérlők) a piacinál olcsóbb áron vásárolhattak meg 1,8 százalékos fix kamatú részletfizetéssel.
A 45 év alatti elsőlakás-vásárlók támogatására indult állami szubvencionált hitelprogram. Az állam a hitel első 5 évében átvállalta a törlesztőrészletek 30–50 százalékát, a régió fejlettségétől függően. A program maximum 100 ezer eurós hitelösszegre és legfeljebb 1500 euró per négyzetméter árú lakásokra volt érvényes. Ezt bővítették ki 2025-ben egy új, vissza nem térítendő támogatási elemmel, melynek keretében az első lakásukat vásárló 45 év alattiak visszaigényelhetik a vételár áfatartalmának 50 százalékát vagy a teljes vagyonszerzési illetéket.
A horvát kormány nemrég bejelentette, hogy a tervei között szerepel egy új bérlakásprogram elindítása is a közeljövőben, azonban ennek részleteit egyelőre még nem fedték fel.
