A kínaiak kezdték el önteni a pénzt, de Trump Apache helikopteren előzött – most van, akinek életveszélyessé vált Venezuela

„Amerika az amerikaiaké” – nem ezekkel a szavakkal, de Donald Trump elnök kifejezte a tételt sajtótájékoztatóján Venezuela megtámadása és Nicolás Maduro elnök elfogása után szombaton. „És nem a kínaiaké” – ezt nem tette hozzá, de Pekingben értették. Lassan összeáll, miért volt sürgető az amerikaiaknak átvenni a kezdeményezést egy kiváló geopolitikai pillanatban. Miért olyan kínos a kínaiaknak, kiderül a South China Morning Post (SCMP) összeállításából, amelyben azt veszik végig, mit végzett az utóbbi időben a latin-amerikai olajbirodalomban Kína és vállalatai.

Mi történt Caracasban közvetlenül Venezuela megtámadása előtt?

Órákkal elfogása előtt Maduro a Telegramon számolt be a Kína latin-amerikai ügyekért felelős különmegbízottjával, Csiou Hsziao-csival folytatott találkozójáról:

Ez valaminek a nyitánya volt-e? Talán egyszer kiderül, és az amerikaiak talán már tudják is, mindenesetre ez a szép frigy – miközben Venezuela partjainál már összegyülekeztek az amerikai hadihajók – egyáltalán nem új a Washingtonnal rég durván rossz viszonyban lévő latin-amerikai olajbirodalom és az ázsiai gigász között. De kínált fordulatokat, még az amerikai beavatkozás előtt. 

Leapadt a hitelszámla, a kínaiak kitaláltak mást – és erre az amerikaiak is

Az új kínai nekilendülésnek már voltak jelei, ennek megfelelően az újévi izgalom nyomán a kínai vállalatoknak van vesztenivalója – ezt foglalja össze az Alibaba csoport birtokában álló, tehát teljesen kormányfüggetlennek nem tekinthető hongkongi SCMP.

Mielőtt bemutatnánk, mire jutottak, mindenképp vissza kell menni pár évet, sőt évtizedet. A 2013-ban hatalomra került Maduróval végig kifejezetten ellenséges volt az USA viszonya, de elődjével, a 14 évig regnáló Hugo Chávezzel is rosszban voltak. 

Kína 20-25 éve még sokkal gyengébb volt, mint most, de már emelkedő hatalom, amely betette a lábát a megnyíló ajtórésekbe, és mint másutt is, Venezuelában – amely a világ legnagyobb olajvagyonán ül – azt a taktikát választotta, hogy elkezdte önteni a hiteleket, egészen Maduro első éveiig. 

Korábbi források 60 milliárd dollár körüli összegről beszéltek, a brit The Guardian hétfőn a következőt írta: Venezuela a negyedik legnagyobb hitelfelvevője a kínai állami hitelezőknek: az AidData, a virginiai William and Mary Egyetemen működő kutatóintézet adatai szerint 

2024-ben Venezuela Kínával szembeni tartozását körülbelül 10 milliárd dollárra becsülték

A fedezet az olaj volt – a kínai „teáskanna” finomítók imádják az extranehéz venezuelai nyersolajat –, ami szépen csordogálgatott, 

• ha a teljes kitermelés Maduro alatt vészesen vissza is esett, 
• miközben az infrastruktúrája lerobbant
• és a szállításokat bonyodalmassá, de nem lehetetlenné tették az amerikai szankciók. A gazdasági pokollá változott ország üzleteiben alig valaki maradt a külföldi vállalatok közül, kivéve a kínaiakat és a rejtélyesen ott ragadt amerikai Chevront. 

Látjuk, van még bőven a hitelből, és a kínaiaknak nyilván baj lenne, ha Caracas nem fizetne. Ha pedig fizet, akkor is ki kell találni mást, hogy megőrizhessék a pozícióikat. Ki is találtak: hogy esetleg legutóbb mit, azt nem is tudjuk, de azt igen, hogy mi történt az amerikai támadás előtt.

Hétfőn – a Bloomberg jelenti – Kína pénzügyi felügyelete körkérdést intézett a nagy pénzintézetekhez, venezuelai kitettségük nagyságát tudakolva.

Szó szerint megmozdították az állóvizet Venezuelában a kínaiak – érkeztek az amerikai hadihajók

A nemzetközi lapok – köztük a The Guardian és az SCMP is – azt latolgatják, összességében mit veszíthetnek a kínai vállalatok, illetve befolyásban maga Kína. Donald Trump amerikai elnök a támadást órákkal követő sajtótájékoztatóján már bejelentette: Washington kontrollja alá kívánják vonni az országot, a nagy amerikai olajvállalatok pedig dollármilliárdokat fognak beruházni az olajtermelés újraindítására, az elszegényedett venezuelaiakat is jövedelemhez segítve.

ha az egyébként gazdasági értelemben is szorult helyzetben lévő új venezuelai rezsim behódol az amerikai kontrollnak.    

Márpedig tavaly a Trump hatalomra kerülése okozta politikai izgalmak ellenére is szó szerint megmozdították az állóvizet Venezuelában a kínaiak. 

A bankok mellett az SCMP beszámolója szerint az energetikai projektek jelentik Kína venezuelai jelenlétének alapját, az állami óriásvállalat China National Petroleum Corporation (CNPC) több kulcsfontosságú vegyesvállalatban is részt vesz. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb igazolt kőolajtartalékával, amely elsősorban a középső Orinoco-övben található, az Orinoco folyó mentén elhelyezkedő kelet-venezuelai medencében – magyarázzák.

Augusztusban a magántulajdonú China Concord Resources Corp megkezdte két venezuelai olajmező fejlesztését egy 2024-ben aláírt, 20 évre szóló megállapodás keretében. A tervezett beruházás célja, hogy 2026 végére napi 60 000 hordós termelési kapacitást érjen el.

Szeptemberben már érkeztek is a jelentések, hogy a projekt keretében megjött az első úszó olajtorony a Maracaibo-tóra, amely az ország második legnagyobb kitermelési övezete.

Nem a lenti fotón szereplő egységről van szó, természetesen, aminek az állapota illusztrálja, mire utalt Trump, amikor a venezuelai kitermelés újraindításáról beszélt amerikai dollármilliárdok árán, amelyeket megelőzött ez a kínai milliárd, amelynek a jövőjét majd tisztázza a Maduro nélküli Venezuela. 

Trump: "Készüljetek", kínai szakértő: erre készülhetünk

– idézi a kínai lap Wang Ji-vejt, a pekingi Renmin Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatóját, aki az amerikai külpolitika újjáéledő értelmezésére utal, amely az Egyesült Államok nyugati féltekén gyakorolt dominanciájának visszaállítását célozza a rivális hatalmak, különösen Kína befolyásának visszaszorításával.

Kína jelenléte Közép- és Dél-Amerikában az elmúlt években látványosan erősödött, elsősorban az energetikai, kikötői és stratégiai ásványkincsekhez kapcsolódó beruházások révén. Ez a folyamat egyre inkább ütközési pályára állítja Pekinget Washington törekvéseivel, amelyek a regionális ügyek feletti vitathatatlan befolyás visszaállítására irányulnak – összegez a South China Morning Post. "Készüljetek" – idézi közben a The Wall Street Journal Trump felkészítő felszólalását egy találkozóján amerikai olajvállalatok vezetóivel – egy hónappal Maduro elfogása előtt.