Ennyi volt: kilenc nap múlva nem lehet többé levelet feladni a postán, 1500 dolgozót rúgnak ki – a dán állam 400 év után befejezi a kézbesítést
A dán posta december 30-án kézbesíti az utolsó levelet, ezzel véget vetve egy több mint 400 éves hagyománynak. A 2009-ben a svéd és a dán posta egyesülésével létrejött PostNord, amely az év elején jelentette be a levelek kézbesítésének leállításáról szóló döntését, azt is közölte, hogy 1500 munkahelyet szüntet meg Dániában, és 1500 piros postaládát távolít el az utcákról a dán társadalom „fokozódó digitalizációja” következtében.
Drasztikusan csökkent a levelezés iránti kereslet
A vállalat Dániát a világ egyik legdigitalizáltabb országának nevezte, és közleményében kiemelte, hogy a levelek kézbesítése iránti igény drasztikusan csökkent, miközben az online vásárlás folyamatosan növekszik, s ezért inkább a csomagok kiszállítására összpontosítanak.
A történelmi fordulat súlyát jelzi, hogy a befektetők valósággal rávetették magukat a már leszerelt és aukcióra bocsátott postaládákra.
Mindössze három óra alatt felvásárolták az ezer darab piros postaládát, amikor a hónap elején árverésre kerültek.
- A jó állapotúak darabonként 2000 dán koronáért (104 ezer forint),
- a kissé kopottabbak pedig 1500 dán koronáért (78 ezer forint) keltek el.
További 200 darabot januárban árvereznek el.
A PostNord, amely Svédországban továbbra is kézbesíti a leveleket, bejelentette, hogy korlátozott ideig visszatéríti a fel nem használt dán bélyegek árát.
A dánok továbbra is küldhetnek leveleket a Dao kézbesítőcég igénybevételével, amely január 1-jétől a 2025-ös, mintegy 30 millió levélről jövőre 80 millióra bővíti kapacitását. Az ügyfeleknek azonban egy Dao-üzletben kell feladniuk a leveleket, vagy külön díjat kell fizetniük az otthoni feladásért.
A dán posta 1624-ben kezdte az ipart
A dán posta 1624-ben kezdte a levelek kézbesítését, ám az elmúlt 25 évben a levélküldés meredeken hanyatlott Dániában, több mint 90 százalékos a visszaesés.
Érdekes tendencia azonban, hogy a levélírás népszerűsége újjáéledt a fiatalok körében.
A Dao közölte, hogy kutatásaik szerint a 18 és 34 év közöttiek két-háromszor annyi levelet küldenek, mint más korosztályok, Mads Arlien-Soborg trendkutató a jelenséget annak tulajdonítja, hogy a fiatalok ellensúlyt keresnek a digitális túltelítettséggel szemben.
A levélírás tudatos választássá vált.
A dán törvények egyébként előírják, hogy a levélküldés lehetőségét az államnak biztosítania kell, vagyis ha a Dao leállítaná a levelek kézbesítését, a kormány köteles lenne egy másik céget kijelölni a feladatra.
Egy, a közlekedési minisztériumhoz közel álló forrás szerint nem lesz semmilyen gyakorlati különbség az új évben, mivel az emberek továbbra is küldhetnek és fogadhatnak leveleket, csak egy másik cégen keresztül.
Magnus Restofte, a koppenhágai telekommunikációs és kommunikációs múzeum igazgatója ellenben úgy véli, hogy abban az esetben, ha a digitális kommunikáció valamiért nem lesz lehetséges, ezek után elég nehéz lesz visszatérni a postához.
Közel száz százalék regisztrált a digitális állampolgárságra
A dán hatóságok minden hivatalos kommunikációt a MitID rendszeren – Dánia nemzeti digitális azonosítórendszere, amelyet az online banki szolgáltatásoktól az elektronikus dokumentumok aláírásán át az orvosi időpontfoglalásig mindenre használnak – keresztül bonyolítanak le.
Bár lehetőség van leiratkozni róla, és ehelyett postai megkeresést kérni, ezt kevesen teszik meg.
A 15 évesnél idősebb dán lakosság 97 százaléka regisztrált a MitID-ben, és a dánoknak csak mintegy 5 százaléka állíttatta le a digitális postázást.
Restofte szerint a dán közvélemény meglehetősen pragmatikusan fogadta az átállást, mivel már eddig is nagyon kevesen kaptak levelet a postaládájukba. Vannak olyan fiatalok, akik életükben még egyetlenegyet sem adtak fel.
Az a vicces az egészben, hogy egy igazi levél érkezése valódi megtiszteltetéssé vált, arra ugyanis pénzt és időt kell fordítani
– hangsúlyozta végül Restofte.
