Brutális szakadék az EU-ban: Nyugat-Európa már MI-re épít, Kelet még csak kóstolgatja – meglepő, hogy kik a sereghajtók
Az európai cégek 2025-re már 20 százalékban használnak mesterséges intelligenciát (MI), ám a tempó egyáltalán nem egységes: Nyugat-Európa rakétaként emelkedik, Kelet-Európa pedig csak lohol utána, a különbségek pedig már a kontinens versenyképességét is veszélyeztetik.
Az Európai Unió vállalkozásainak 20 százaléka már mesterséges intelligenciára épít, ami hatalmas ugrás a korábbi évekhez képest. A 2024-es 13,5 százalék után egyetlen év alatt 6,5 százalékpontos növekedés történt, így 2025 az MI-robbanás éve lett.
A lendület azonban nem egyformán érvényesült: soha nem volt még ekkora különbség Kelet és Nyugat között.
Az Eurostat adatai alapján a nyugati és északi országok élen járnak a digitális átállásban:
- Dánia 42 százalékos MI-használati aránnyal toronymagasan vezeti Európát,
- mögötte Finnország
- és Svédország következik.
Ezekben az államokban a vállalkozások többsége már konkrét üzleti folyamatokat optimalizál MI-vel, legyen szó szövegelemzésről, tartalomgenerálásról vagy ügyfélkiszolgálásról.
Keleten behúzták a kéziféket a mesterséges intelligenciában
Ezzel szemben Kelet-Európa rendkívül szerény számokat produkál. A lista végén Románia áll mindössze 5,2 százalékkal, csak valamennyivel előzi meg Lengyelország és Bulgária. Ez azt jelenti, hogy egyes keleti országokban nyolcszor-tízszer kevesebb vállalkozás használ MI-t, mint a kontinens éllovasaiban. A különbség nem árnyalatnyi – hanem rendszerszintű.
A növekedési ütem is tovább mélyíti a szakadékot. Míg Dániában, Finnországban és Litvániában szinte robbanásszerű bővülés történt, számos keleti országban még a két számjegyű növekedés megközelítése is távoli. A technológiai átállás sebessége tehát épp ott a leglassabb, ahol a lemaradás a legnagyobb.
Ami az MI alkalmazásának területeit illeti, az uniós cégek főként szövegek elemzésére használják a technológiát, majd jön a kép-, videó- és hanggenerálás, illetve a szöveg- és beszédgenerálás.
Ezek a funkciók azokban az országokban terjednek gyorsan, ahol a digitális infrastruktúra, az oktatás és a vállalati kultúra is támogatja a fejlesztéseket – vagyis főként Nyugaton.
A számokból világosan látszik: az EU mesterségesintelligencia-forradalma kétsebességűvé vált.
Ha Kelet-Európa nem gyorsít, a kontinens digitális törésvonala tartóssá válhat, és a versenyképességi különbségek csak tovább nőnek. Nyugat száguld – Kelet pedig egyelőre csak nézi a felhőt hagyó rakétát.
Nem csak a vállalati túlélés egyik kulcsa: három területen dübörög igazán a mesterséges intelligencia – így rajzolja át a gazdaságot 2030-ig
A mesterséges intelligencia ma már nem pusztán technológiai hívószó, hanem a vállalati túlélés és versenyképesség egyik kulcsa – derült ki lapunk IT-vezetőket megszólaltató körképéből. Az IBM Magyarország, az ICT Global és a Kontron szakértői szerint 2030-ra alapvetően átalakul a gazdaság, az MI pedig nem elveszi, hanem újraszabja a munkát. A magyar mesterségesintelligencia-stratégia ennek a változásnak a keretét adja, mérhető célokkal és nemzeti szinten összehangolt fejlesztésekkel.
